Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Büszke vagyok rá, hogy szegény maradtam akkor, amidőn kötelességemhez képest száz ezreket szereztem a vármegyének.” Küry Albert alispán 1867–1926
ezért a törvényhatósági úthálózatból elhagyott utakat újra megyei kezelés alá vették. A kiépített állami úthálózat fenntartásához, illetve a további építkezésekhez szükséges források előteremtése érdekében a vármegye 1912 őszén küldöttséggel kereste fel dr. Beöthy László kereskedelmi minisztert.67 A delegáció kérte, hogy a minisztérium a megyében építsen ki további 180 km hosszú törvényhatósági utat. A miniszter elismerően nyilatkozott a megye útépítési eredményeiről, de a kért segítséget nem adta meg, arra hivatkozva, hogy az ország más területein a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinél rosszabb helyzet tapasztalható. A minisztérium csupán a törvényhatósági utak kiépítetlen szakaszainak - mindössze 23 km - kikövezését vállalta, és emellett ígéretet tett további 60 km nagyobb jelentőségű út kiépítésére. A következő évben el is kezdték a 83 km út kövezését, de ezzel be is fejeződtek az első világháború előtti útépítési munkák. A dinamikus úthálózat-fejlesztést a világháború azonban megtörte, a tervezett fejlesztéseket hosszú évekre megakasztotta.68 Az elhúzódó harcok miatt mindinkább előtérbe került a hadiszállítás, így az építéshez és javításhoz szükséges kő-, és fedőanyag szállítása nem volt folyamatos. A vagonhiány a szállítást akadályozta, a katonai behívások nyomán pedig a szakemberek száma is lecsökkent. A megye úthálózatában súlyos károkat okozott a német hadsereg Balkánról való kivonulása 1918 őszén, de a legnagyobb pusztítást a proletárdiktatúra és a román megszállás hadműveletei és csapatmozgásai eredményezték. A háborút megelőzően azonban a megyében sikerült olyan úthálózatot kiépíteni, amely a 20. század eleji történelmi viharokban is megállta a helyét és alapját jelentette a helyreállításoknak. Küry Albertnek a megyei úthálózat fejlesztésére, fenntartására és karbantartására irányuló erőfeszítéseit későbbi utóda, Alexander Imre így méltatta a hajdani alispán hamvai felett tartott emlékbeszédében: „Munkásságának legnagyobb becsű és maradandó alkotása vármegyénk nagy kiterjedésű és kivállóan megépített kőúthálózata. Szédítően nagyarányú az a munkásság, melyet ő e tekintetben kifejtett, mint ennek az ügynek az előadója és az egész munkálatnak irányító lelke. Az ő és munkatársainak előrelátó gondos ügyszeretetét és becsületes munkálkodását hirdeti a mi kőutaink jósága annyira, hogy még lerongyolódott állapotunkban is bizonyítják az alkotók és alkotások jóságát. ”.69 MNL JNSZML Alispáni iratok 9543/1914. A forrást közli: SZIKSZAI M. 2005. 118- 121. p. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönségének kérelme az úthálózat további kiépítésére a kereskedelmi miniszterhez. Szolnok, 1912. október 21. SZIKSZAI M. 2005. 17. p. Alexander Imre: Emlékbeszéd Küry Albert temetésén. In: Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1926. április 8. 165
