Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 27. (Szolnok, 2013)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: „Büszke vagyok rá, hogy szegény maradtam akkor, amidőn kötelességemhez képest száz ezreket szereztem a vármegyének.” Küry Albert alispán 1867–1926
1915 tavaszán elérkezett Küry Albert alispán közigazgatási pályájának negyedszázados jubileuma. A törvényhatóság vezetője az „ünnepeltetést [...] nemes szerénységgel hárította el magától”, így az évforduló nem a szokásos keretek között zajlott le. A megemlékezés üzenete mégis sokatmondó: Küry Albert „lelkiismeretes ügybuzgalommal”, „a vármegyéért és a vármegye valamennyi lakójáért tett”, a „közhivatalnokok legszebb erényeivel” átitatott közhasznú munkássága olyan példát kínált saját korában, amely képet ad arról „mi módon kell nemesen és a köznek használva betölteni egy pályát".10 Emberségességét, hitéből táplálkozó humanitását, szerénységét pedig jól példázza, hogy számtalan „igazságos intézkedéseivel mennyi szegény sorsú ember ügyét intézte el korrektül [és] mennyi könnyet szárított fel nemes jó szíve sugallta tevékenységével. ”.71 „A történelem rohanó kereke most napok alatt évtizedeket fut be.” Az első világháború kitörése alapvető változásokat eredményezett a törvényhatóság életében is, az elhúzódó háború mind nehezebb életkörülmények közé kényszerítette a hátország lakosságát, megoldhatatlan élelmezési, ellátási feladatok elé állítva a vármegye közigazgatását. Jász- Nagykun-Szolnok vármegye férfilakossága óriási véráldozatokkal vette ki részét a harcokból, de a háborúban nemcsak az egyszerű bakák tömegei, hanem a megye főispánja, Horthy Szabolcs is - a 13. Jászkun Huszárezred tartalékos főhadnagyaként, négy hónapos frontszolgálat után, szinte a háború elején - 1914 november végén, parancsteljesítés közben hősi halált halt az orosz fronton.72 A törvényhatóságnak egyre több özvegyen maradt asszony, árván maradt gyermek és sebesült, hadirokkant baka segélyezését kellett megszerveznie. A segítőkészség, jótékonyság szándéka és a közösségért érzett felelősségtudat eszméje a Küry család valamennyi tagját áthatotta. Az alispán felesége 1914 karácsonyán külön hölgybizottságot hozott létre annak érdekében, hogy a szolnoki katonai kórházban ápolt sebesült katonáknak ünnepséget rendezzenek. Küry Albertné 7 helyszínen - a gimnázium, a polgári fiúiskola, az Újvárosi és a Bárány utcai iskolában, a katonai laktanyában, a vármegyei közkórházban és a Vörös Kereszt Egylet kisegítő kórházában - több „Huszonöt év után.” In: Haladás. Társadalmi és közgazdasági hetilap. Szolnok, 1915. március 28. (A forrás felkutatásában nyújtott segítséget ezúton szeretném megköszönni Bojtos Gábornak.) 166 Uo. CSEH G. 1993. 373. p.
