Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
regalis (descensum regalem Razsang) volt.278 Egy 1501-ben kelt oklevélben is említették még a /Jász/Ivány és Rassang (descensus regalis) közti utat.279 Rassang a XVI. század elején elnéptelenedett, a hatvani szandzsák Halil bég által 1546-ban készített összeírásában már nem szerepelt, 1570-ben a törökök mint Kisér falu közelében fekvő pusztát vették nyilvántartásba.280 A település helye ismert, onnan már Hild Viktor gyűjteményébe is bekerült domború virágdíszes kályhacsempe.281 Rassang emléke a helynevekben napjainkig fennmaradt a Rassanghát, Rassangháza,282 Rasang, Rasanghát, Rasang-háti tanyák és Rasangháza alakban.283 Rassang kezdettől szoros kapcsolatban lehetett Kisérrel, 1433-ban a kiséri és rassangi templomnak ugyanaz volt a „kegyura”.284 A török elől a rassangiak Kisérre menekültek, s ennek az áttelepülésnek az emlékét őrizhette meg az a Palugyay által közölt jászkiséri monda, mely szerint „e községnek első telepítői a mostani határterületnek délnyugoti legdombosabb s legkissebb részét , s ma is ígynevezett Rassangházat szállották meg, honnan a tatárok üldözései miatt szorultak a ... nádasba, ahol a mai község alapíttatott”.285 GYÁRFÁS I. 1883. 656-659. p. Itt szükséges megjegyeznünk, hogy az ugyanebben az oklevélben feltüntetett Pazsán, ahonnan, mint birtokszomszédok, Simon és Pál vettek részt Ivány határjárásában, mint Tóth Péter meggyőzően bizonyította a Heves Megyei Levéltárban őrzött eredeti oklevél alapján, Gyárfás ezt az oklevelet nem az eredeti alapján, hanem a jászapáti levéltárban őrzött másolat alapján közölte, amelyben a másoló a Rasang nevet hibásan olvasta Pazsánnak. TÓTH P. 2008a. 2. p. TÓTH Péter: Kiadatlan oklevelek a Jászság középkori történetéhez. In: memoria rerum. Tanulmányok Bán Péter tiszteletére. Eger, 2008b. 617-620. p. A Pazsán nevet, bár a kutatás azt 125 éven át elfogadta, törölnünk kell a jász települések közül. Utoljára Langó Péter sajnálkozott amiatt, hogy Pazsán pontos helye nem ismert. LANGÓ P. 2005. 381. p.; LANGÓ P. 2006. 88. p. GYÁRFÁS I. 1883. 716. p.; BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 66-67, 160. p. BAYERLE G. 1996. 83. p. STANCZIK I. 1975. 172. p. PESTY F. 1978. 99, 103. p. SZMFN 1986. 155. 616. és 620. tétel. FRAKNÓI V. 1893. 5. p. Benedictus Philisteus de Kisir. PALUGYAY I. 1854. 170. p.; PESTY F. 1978. 99-100. p. Kisér és Rassang szoros kapcsolatát mutatja, hogy a XVI. században határát Kisér használja. Az 1559-ben kelt török defter szerint a többi jász pusztához hasonlóan Rassangon is gabonavetések és kaszálók után kellett fizetni Kisérnek. Az 1570-es török defter Rassang vonatkozásában a tized mellett már a legeltetési adót is megemlíti. KOCSIS Gyula: Pusztabérletek a 68
