Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása

Rassang egy ponton határos volt Jászapátival és Jászkisérrel is, vagyis Jászapátihoz és Jászkisérhez viszonyítva ugyanott terült el, mint az 1391-ben és 1393-ban Apátit négy egyenlő részre felosztó oklevelekben említett Illés fia Miklós Hegyesegyház nevű települése.286 A topográfiai azonosság alapján tehát nem eleve elvetendő az a feltételezés, hogy Hegyesegyháznak, amint erre több példa is ismert, eredetileg két neve is volt, de az is előfordulhat, hogy miután a jászok bekebelezték, nevet váltott, s a későbbiekben Rassang néven szerepelt.

Itt szükséges röviden foglalkoznunk Jászivány 1466. évi határjárásának a Gyárfás által közölt változatával, amelyben a Pazsánról való Simon és Pál, mint érdekelt birtokszomszéd vett részt.287 Gyárfás alapján a kutatás Pazsán létét elfogadta, de a település helyét nem találta.288 Tóth Péter a kérdéses oklevélnek a Heves Megyei Levéltárban található eredetijét olvasva jött rá, hogy Gyárfás, aki a kérdéses oklevelet a jászapáti levéltárban található másolat alapján közölte, miután az oklevél másolója több olvasási hibát is vétett, a Rassangot Pazsánnak olvasta, becsapta Gyárfást. Pazsán nevű jász település tehát sohasem létezett.289

Az 1243-ban átírt 1234-ben kelt oklevélben terraként említett Hajmai (terra Holmoy), amely Jászkisér mai belterületétől keletre Pély felé húzódik, feltehetően már ekkor lakatlan volt. A terület 1466-ban a kiséri határ szerves része,290 akkor rétként hasznosították {ad mum pratum magnum Halmaj Réth vocatum). 1857-ben Hajmai oldal, Kis Hajmai, Nagy Hajmai helynevek jelezték az egykori birtok helyét.291 A helynév ma is él.292 A Hajmai helynevek

Jászságban a XVI-XVII. században. In: Ethnographia, 1993.(104)/2. 394-395. p.; BAYERLE G. 1998. 83. p.

GYÁRFÁS I. 1883. 516, 523. p.

GYÁRFÁS I. 1883. 657-658. p.

GYÁRFÁSÉ 1883. 657-658. p.; FODOR F. 1942. 142. p.

TÓTH P. 2008a. 2. p.; TÓTH P. 2008b. 617-620. p.

Vesd össze GYÖRFFY Gy. 1987. 98, és Pélynél 124.

JNSZML T. 54. Barócs János terve Jászkisér vizeinek lecsapolására.

SZMFN I. 1986. 151-152. 353, 373, 378, 400 és 420. tétel. Hajmal-ódal, Kis-Hajmal, Hajmali iskola, Hajmai, Hajmai tanyák, itt szeretnénk megjegyezni, hogy Györffy, aki a Nagykunság területére próbálta lokalizálni azt a Hetényt, ahonnan Álmos herceg 1108 körül 5 szolgát adományozott a dömösi prépostságnak, azt is megjegyezte, hogy 1858- ban egy Hetényi lapost Jászkisér határában jegyeztek fel (FODOR F. 1942. 24. p.) és a Hetény helynév később is élt Hetényi dűlő néven. GYÖRFFY Gy. 1987. 99-100. p. Azonban a SZMFN I. (1986. 156.) magyarázata szerint a Hetényi névben az ott birtokos család neve maradt fönn. Vagyis a jászkiséri Hetényi helyneveknek semmi köze az Árpád-kori Hetényhez.

69