Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
Jászjákóhalma Jákóhalma neve a magyar Jákó (Jakab, Jákob) személynévnek és a birtokos személyraggal ellátott halom-nak az összetétele. A település a templomának a védőszentjéről, Szent Jakabról kapta minden bizonnyal a nevét.195 Pentz határait a következőképpen rögzítette: „keletre Apátival /Apathy/, délre Mihálytelekkel (Mihály Teleke) nyugatra Borsóhalmával iBorsohalma/, északra Négyszállással /Négy Szállás/ és Dósával lDósa/ határos”.196 Bedekovich 1799-ben Pentzcel megegyezően írta le a község határait.197 * A községi levéltárból az ott található legkorábbi oklevél egyes részleteit Horváth Péter 1801-ben közölte először, majd teljes egészében Palugyay, s az ő nyomán Gyárfás is. Mindegyikük az egri káptalan által állítólag az eredetiről 1701-ben készült hiteles másolat után. Gyárfás azonban már azt is megjegyezte, hogy „maga az 1357. évi eredeti holléte nem tudatik" .m Györffy György, történész elődeivel ellentétben, a kunok feudalizálódásáról írott mértékadó dolgozatában ezt a dokumentumot hamisítványnak tartotta.199 Az inkriminált oklevelet Szécsi Miklós országbíró adta ki 1357. szeptember 25-én Visegrádon. Az oklevél szerint „inter Ladislaum, fllium Eustachiifily Marcelly de gente Wrs Wajwodae Philistinorum ab una et inter Dominicum filium Leorandi, fily Thomae Banii dicti Chupor de Jákóhalma", mint községük képviselői között zajlott le a per, amelyet Szécsi Miklós országbíró bírói egyezség útján elintézett. Gyárfás úgy vélte, hogy jákóhalmi Csupor Domonkos nagyatyja Monoszlói Csupor Tamás részt vett I. Lajos olaszországi hadjáratában, Trevisó ostrománál az egyik seregvezér volt, s 1358-ban hazatérvén főajtónálló lett, „hogy bánságot viselt volna, arról a történelem nem KISS L. 1988. I. köt. 653. p. Jászjákóhalma nevéről más elképzelések is ismertek. Györffy György szerint a névben az „ekkortájt élt és e tájon birtokos Aba nb. Jákó ispán neve rejlik”. GYÖRFFY Gy. 1987. 62. p. A helyi néphagyomány szerint a község közepén álló halmot „valami Jakab v(agy) Jákó nevezetű ember elfoglalta". PESTY F. 1978. 84-85. p. A máig élő néphagyományról Fodor I. F. 2008. 29. p. Király Balázs főjegyző 1864-ben minden bizonnyal tévesen írta, hogy a községi levéltárban lévő iratokból az tűnik ki, hogy e település már a 13. században virágzó állapotban lehetett, s ekkor már temploma és parókiája volt. PESTY F. 1978. 84, 88. p. Tudniillik egyetlen mérvadó kutató sem tud arról, hogy XIII. századi iratok lettek volna valaha is a községi levéltárban. CSEH G. 1995. 224. p. TÓTH J. 1976. 42. p. HORVÁTH P. 1801. 164-165. p.; PALUGYAY I. 1854. 148-150. p.; GYÁRFÁS I. 1883. 94-95, 495-497. p. GYÖRFFY Gy. 1953. 249. p. 17. sz. jegyzet. 55
