Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
emlékezik”. Gyárfás azonban tévedett, mert a Trevisó ostrománál vezető szerepet játszó Tamás lovag, az esztergomi érsek testvére, Vásári Tamás volt. Csupor Tamás bánról más oklevél nem tesz említést. Erre a névre Engel Pál sem bukkant rá semmilyen forrásban.200 Tehát, úgy tűnik, ezt az oklevelet egyszer s mindenkorra törölnünk kell a Jákóhalmára vonatkozó dokumentumok köréből. így a legkorábbi oklevél, amelyben Jákóhalma neve előfordul, a budai káptalan 1449. március 2-án kiadott bizonyságlevele szentkozmademjéni és négyszállási birtokrészek, valamint Újfalu, Jákóhalma és Kürt falubirtokok végrendeleti úton történő hagyományozásáról. A Zsigmondtól 1407-ben nemességet nyert Négyszállási Kompolt apai ági unokája (Kompolt) Miklós fia László, végrendeletében más egyebek mellett Jákóhalmáról, mint örökségi birtokáról (possessiones suas hereditarias) rendelkezett.201 Tehát ekkor Jákóhalma már huzamosabb ideje a jászok kezén lehetett, s a Négyszálláson lakó (Kompolt) Miklós fia László, mint „birtokos” feltehetően kapitányságot viselt. Négyszállási Kompolt rokonainak jákóhalmai kapitányságára vonatkozóan hiteles adataink is vannak. II. Ulászló 1499. április 21-én kelt levelében Jákóhalmi Balázst, akinek apja Ferenc jákóhalmi kapitány volt, arra hivatkozva mentette fel a hadba vonulási kötelezettség alól, hogy őseinek, Négy szállási Kompoknak és Lászlónak Zsigmond király engedélyezte, hogy a királyi hadseregbe maguk helyett csupán egy lovas tegzest legyenek kötelesek küldeni.202 Jákóhalmát a XIV. század végétől a XV. század elejétől telepíthették újra a jászok. Első gótikus templomának, amely bizonyosan valamikor a XV. században épült, megmaradt szentélyét, mint oldalkápolnát, hozzáépítették a jelenleg is álló templomhoz. A templom az 1998-ban végzett szondázó ásatás tanúbizonysága alapján egy, a település belterületén hosszan húzódó homokdűnére épült, mégpedig annak egy mesterségesen megmagasított részére (a Jákóhalomra). A homokdűnét kb. 2,5 m vastagságban magasították meg. A halom feltöltéséből szórványosan őskori cseréptöredékek kerültek elő. Ennek alapján az is elképzelhető, hogy egy késő rézkori halomsírra, mint á környék legmagasabb pontjára építették annak idején a templomot. De hasonló valószínűséggel feltételezhető az is, hogy a középkorban történt a magasítás. A KRISTÓ Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Bp. 1988. 138-141. p.; ENGEL P. 1996. II. köt. 54. p. GYÁRFÁS I. 1883. 621-622. p.; BENEDEK Gy. 1997. 308-310. p. GYÁRFÁS I. 1883. 713-714. p.; BENEDEK Gy. 1997. 345-347. p. 56
