Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
1391-ben Apátit négy jász klán birtokolta, közülük az egyik kérelmező Temesvári ragadványneve azonban nem feltétlenül arra utal, mint Györffy gondolta, hogy az apáti jászok a Temes és Al-Duna vidékéről költöztek volna a Jászság területére,189 hanem sokkal inkább arra, hogy Temesvári Miklós vagy még inkább apja Károly Róbert uralkodása idején ott, a királyi várban szolgált, s inkább emiatt juthatott a Temesvári névhez.190 Az 1390 körül feltűnő jász Apátit Györffy, annak alapján, hogy 1264- ben Tarnaörs a Tárnával ellentétes (délkeleti) oldalon a sári Apátság Nyésta nevű földjével érintkezett, s Jászapátinak ma is van közös határa Tarnaörssel, Apátit Nyéstával azonosította.191 Mindez igaz is lehetne, hiszen régészeti bizonyítékokkal is rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy Apáti temploma helyén már az Árpád-korban is templom állott, s a tatárjáráskor elpusztult házak omladékáiból előkerült, több szép korabeli kerámiaedény található a település helytörténeti gyűjteményében.192 Azonban Jászapáti határából is ismerünk még Árpád-kori településnyomot. Jászapáti-Repülőtér, az Árpád-kori település maradványai a Jászapátiból Hevesre vivő országút jobb oldalánál, a vasútvonal utáni lévő benzinkúttól keletre eső területen, amely a feltárás idején mezőgazdasági repülőtérként működött, három Árpád-kori gödörházat tártak fel.193 Nem messze ettől a lelőhelytől, kissé északkeletre, a Jászapáti-Nagyállási út lelőhelyen az avar temető feltárásának melléktermékeként szintén megfigyeltek Árpád-kori településmaradványokat.194 A fentebbi két lelőhely földrajzilag annyira közel esik egymáshoz, hogy nem feltétlenül alaptalan arra gondolni, hogy nem két település maradványai, hanem egy nagyobb Árpád-kori falu két végpontjához tartozó régészeti emlékek kerültek itt elő. Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy ez(eknek) az Árpád-kori település(eknek) a topográfiai helyzete inkább megfelel a Tarnaörs határjárásában említett Nyéstának, mint Apátié. GYÖRFFY Gy. 1981. 72. p.; GYÖRFFY Gy. 1987. 63. p. Vö. BERTÉNYI Iván: A tizennegyedik század története. Bp. 2000. 40. p. GYÖRFFY Gy. 1987. 119. p. STANCZIK I. 1975. 166. p. MADARAS L. 2001. 120. p. Damjanich János Múzeum, Régészeti Adattár 1963/2002.; LANGÓ P. 2006. 81. p. MADARAS László: Jászapáti-Nagyállás út. Régészeti Füzetek Ser. I. 38. Bp. 1985. 64. p.; MADARAS László: Jászapáti-Nagyállás út. Régészeti Füzetek Ser. I. 41. Bp. 1987. 52. p.; MADARAS László: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Jászapáti. Avar Corpus Füzetek II. Debrecen-Budapest, 1994. 13. p.; LANGÓ P. 2006. 81-82. p. 54
