Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása

A négy szállási II. sz. temető 1-2. sírjában talált fonott láncöv, melyet V. István dénárja keltezett (Selmeczi László: A jászok betelepedése Magyarországra. Korai jász sírok a négyszállási temetőben. Communuicationes Archaeologicae Hungáriáé 2005. 568. 2. kép nyomán)

Jászapáti

A birtoklást kifejező helynév a birtokosra utal: „az apát tulajdona”, az „apáté” jelentésben. Az -i képző régies, kihalt birtokos képzőnk, amely a XI- XII. században még élt.185 1699-ben Pentz szerint: „Keletre Hevessel..., délre Kisérrel (Kisír) és Alsószentgyörggyel /Also St. Györg)..., nyugatra Mihálytelkével (Mihály Teleke) ... és északra Dósával (Dósa) és Őrssel is ... határos. ”186 Száz évvel később Bedekovich határait hasonlóképpen írta le: „Határos éjszakrul Tarna-Örs, napkeletrül Sz. András, és a’ hozzá tartozó Hevesivány Pusztával, Délrül Kiss-ér, és Mihálytelek, napnyugtárul Jákóhalma és Dósa Helységekkel,”187

Apáti az oklevelekben Nagy Lajos uralkodása idején olyan településként tűnt fel, mint amelyet a jászok már jóval korábban megszálltak.188

185 KÁLMÁN Béla: A nevek világa. Bp. 1969. 170. p.; MEZŐ András-NÉMETH Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1974. 30. p.; FODOR F. 1942. 411-412. p.

186 CSEH G. 1995. 229. p.

187 TÓTH J. 1976. 28. p.

188 GYÁRFÁS I. 1883. 512-518. p. A jászok azzal indokolták Apáti négy egyenlő részre osztására vonatkozó kérelmüket, hogy Temesvári Miklós fia Miklós és egy másik Miklós fia György nagybátyja írásos rendelkezést nem hagyott hátra, míg István fia György és András fia Márton szerint Nagy Lajos az említett szállást illetően több, egymástól eltérő osztályozó levelet adott ki. Vö. még SELMECZI L. 2005. 90-91. p.

53