Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása

„Holttarna” egy félig lefűződött morotvája, az áradások idején kapott vizet.180 Ennek az Árpád-kori településnek, amelyet később Jászjákóhalma határához csatoltak, a helyét Bedekovich Lőrinc 1799-ben készített Kürt térképén. „Szász Egy háza” néven tüntette fel.181 A település helyét még 1864-ben is jól ismerték. „Négyszállás part és tava, - hajdan templom volt rajta, ezt mutatják az alap kő maradványok,” -írta Király Balázs főjegyző.182 Az 1996-ban végzett néhány napos hitelesítő ásatás során előkerült a templom omladékrétege, egyik falának maradványai és három Árpád-kori sír.183 A templom körül a tó partján szétszórtan Árpád-kori cserepek jelezték az egykori falu helyét.

A másik Árpád-kori település, a szakirodalomba Jászdózsa- Négyszállási iskola néven bekerült lelőhely. Temetője 1954-ben felszínre került néhány sírjának helyét Csalog József nem határozta meg pontosan, ugyanis a Négyszállási iskola és az Almási Flórián tanya, ahol a sírok előkerültek nem Jászdózsához tartozott, hanem Jászberényhez. A lelőhely elnevezése helyesen tehát Jászberény - Négy szállási iskola.184

FODOR F. 1942. 34. p.; NEMES Gerzson: A Zagyva- és a Tamavölgy jászkerületi vízügyeinek krónikája (1279-1876). Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 28-29. Szolnok, 1981. 65-69. p. Langó tévesen határozta meg a lelőhely helyét, ugyanis az nem a Holt- Tama partján, hanem annak az árterében, annak is az északi szélén helyezkedik el, s nem Jákóhalmától nyugatra, hanem keletre. Vö. LANGÓ P. 2006. 82. p.

TÓTH J. 1976. 3. sz. térképmelléklet. ; FODOR I. F. 2008. 23. p. 70. sz. jegyzet.

PESTY F.1978. 87. p.

LANGÓ 2006. 82. p.; FODOR István Ferenc: Jászjákóhalma története. Jászberény, 2008. 23. p.

SZMFN I. 1986. 8/849. és 8/828. tétel. CSALOG József: Jászdózsa - Négyszállás. In: Archaeológiai Értesítő, 1955 (82). 101. p. Ettől kezdve a lelőhely mindenütt tévesen szerepel. FÉK 1962. 45. 509. tétel. ; MADARAS L. 2001. 119. p.; LANGÓ P. 2005. 369. p.; LANGÓ P. 2006. 79-80. p.

52