Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
ellentmondás azonban csak látszólagos, ugyanis az a Hajóhalom, amelynek sem birtokosairól, sem lakosairól nem tudunk semmit, eltűnik a forrásokból. Hajóhalom és Jászdózsa nem létezett egy időben.162 Csak a teljesség kedvéért említjük meg, hogy Szabó János Győző Hajóhalmot a hevesi ispáni vártól mindössze 6 km-re található Hajóút nevű településsel javasolta azonosítani, azonban Györffy lokalizálása számunkra meggyőzőbb.163 Legutóbb két hasonló témájú tanulmányában más egyebek mellett Langó igyekezett azt a feltételezésemet cáfolni, hogy Hajóhalomból született Jászdózsa (Dósaszállás). Ellenérvei közül helyesnek tartható az a megállapítása, hogy miután nemcsak Jászdózsa, hanem az összes jászsági település jóval később jelenik meg az oklevelekben, mint Hajóhalom utolsó említése, ezért diplomatikai érvekkel nem lehet Jászdózsát és Hajóhalmot egymásnak megfeleltetni.164 Azonban azon ellenérve, mely szerint Jászdózsán a középkori emlékanyag hiánya a mai belterületről, miután annak terepbejárása nem történt meg, nem bizonyítja a település kései alapítását, nem állja meg a helyét, ugyanis a nem mindig hiteles helyi hagyomány mellett a jászdózsai templom építéstörténete önmagában is elégséges bizonyíték a településnek a török hódoltságot követő alapításához.165 Már pedig ha Jászdózsa csak a XVI. 162 SELMECZI L. 1992a. 12. p. 163 SZABÓ János Győző: 1974. 35-36, 61-62. p.; SZABÓ J. Gy. 1984. 30. p. Véleménye szerint a Hanyi-érbe szakadó Pókere tiszai torkolatától Hajóútig (=Hajóhalomig) királyi hajóút lett. A via magna Hajóút érintésével vezetett a hevesi várba. A Tiszántúlról és Kemejből, különösen az áradásos hónapokban, a hevesi várba igyekvők vízen könnyebben juthattak el. Hajóút település sorsa annyira a hevesi várhoz kötődött, hogy a vár igazgatási szerepének elsorvadásával a XIV. század folyamán lakatlanná vált. Szabó szerint Hajóhalom csupán annyiban különbözött Hajóút falutól, mint Hanyihalom Hanyitól, vagy Szőhalom Sző falutól. Hajóhalmon véleménye szerint a falubirtokon levő magasabb területet kell érteni. 164 LANGÓ P. 2005. 375-376. p.; LANGÓ P. 2006. 85. p. Langó sajnos téves következtetést vont le abból, hogy az újabb korok építkezései sok helyen elpusztították a korábbi időszakok régészeti emlékeit. Hiszen éppen ezeknek az „elpusztított régészeti emlékeknek” a kutatására dolgozták ki pl. az ún. városi régészet módszereit. De maradjunk jászsági példáknál. Jászapátiban a helytörténeti gyűjteményben találhatóak azok a majdnem ép edények, amelyek a tatárok, majd a jászok, majd az újabb kori építkezésekkel elpusztított Árpád-kori Apáti egyik gödörházából kerültek elő. Jászberény főterén 2-3 m mélységben több alkalommal is találtak pl. gabonás vermeket. Mint láthattuk, Jászárokszállás belterületéről is kerültek elő régészeti leletek. Hamis Langó Bónára történő hivatkozása is. Bóna ugyanis semmi olyasmire nem hívta fel a figyelmet, amit neki tulajdonít. Kellő rövidséggel ugyan, de tökéletesen korrekt, érthető módon megírta, hogy a hajóhalmi első templom elpusztult a tatárjárás idején, mégpedig nagyon, hiszen amikor helyreállították, részben az eredeti falainak megtartásával egy kisebb templomot építettek, az első templom belsejéből a törmeléket sem hordták ki, méternyi vastag törmelékrétegre került a második templom 47
