Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: Levél Kádárnak – Egy renitens pártmunkás esete a forradalom után
lépéseit.10 A Kommunista Párt szolnoki hivatalos alakuló ülése november 1-jén zajlott le és ugyanezen a napon Kálmán István felszólítására Karcagon és Kunszentmártonban is létrejöttek az MKP helyi szervezetei.11 Mindezt a megyei pártvezetés azzal tetézte, hogy önként átköltözött a városi-járási pártbizottság épületébe és a megyei pártházat a pártiskola épületével együtt lakások céljára ajánlotta fel.12 Kálmán István és szűkebb körének tagjai, Tóth Imre ágit. prop. titkár, Karsai Mihály, Bíró Antal, Bozsik Tibor, Kökény István, Takács Vendel és Vígh Erzsébet politikai munkatársak a november 4-e után restaurálódott hatalom mércéje szerint jóvátehetetlen hibákat - ha úgy vesszük - árulást követtek el. Tetteik mégsem jártak igazán súlyos következményekkel, s ebben egy nagyon fontos, egyedi tényező játszott szerepet: Az 1956. november 4-én Szolnokra érkező Kádár Jánost a megyei vezetők Kálmán Istvánnal az élen habozás nélkül támogatásukról biztosították.13 Kálmán és a szolnoki funkcionáriusok az új helyzetben nem is tehettek mást, minthogy elfogadták a szovjet katonai erővel hatalomra juttatott bábkormányt. A megyei első titkárt ezért a pálfordulásért sokan kétszínűnek és elvtelennek tartották. Kálmán állítólag felajánlotta lemondását, ám munkatársai ezt nem fogadták el, hanem bizalmat szavaztak neki és a megyei végrehajtó bizottság helyett alakult ideiglenes intéző bizottság elnökévé választották. Kálmán István bizonyára tartott a felelősségre vonástól, ezért az elvárásoknak maximálisan igyekezett megfelelni, ám egészen december közepéig lehetősége szerint mégis fékezte a bosszúállás és a terror korlátlan érvényesülését. Az ÁVH tagjai, akiket a Legfőbb Ügyészség utasítása alapján a forradalom alatt őrizetbe vettek, november 4-én a szolnoki fogházból kiszabadulva azonnal hozzákezdtek a forradalom résztvevőinek letartóztatásához. Közülük egyesek “konspirativ, titkos, elhárító és felderítő munka” végzésébe fogtak a megyei pártbizottságon. Az ávósok akciója nem volt igazán ínyére az MSZMP Szolnok Megyei Ideiglenes elnökségének sem. A megyei pártvezetés figyelembe vette a szolnoki értelmiségiek tiltakozását a letartóztatások ellen és az ávósokat - azzal érvelve, hogy szervezetüket már feloszlatták - rábírták nyomozó Kádár János államminiszter 1956. október 26-án délután jelentette be a rádióban a munkástanácsok alakulásának engedélyezését, míg erre Szolnokon már a déli órákban sor került. Az MSZMP első aktívaülését Budapesten 1956. október 31-én tartották. 11 JNSZML XXXV. 1. f. 3. fcs. 1958. 41. ő. e. - Megjegyzés: Szolnok megyében az MSZMP elnevezést csak 1956. november 4-e után használták. 12 470 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 0-17713. 53. p. Bővebben: CSEH Géza: A Kádár-kormány Szolnokon. In: Jászkunság, 2006. 1956-os különszám. 43-54. p. (Továbbiakban: CSEH G 2006/b.)
