Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

ADATTÁR - CSEH GÉZA: Levél Kádárnak – Egy renitens pártmunkás esete a forradalom után

tevékenységük beszüntetésére. Az őrizetbe veiteket pedig egyelőre szabadon bocsáttatták.14 December 8-án Szolnokon jórészt volt ÁVH-sokból, rendőrökből, pártmunkásokból és a Rákosi-rendszer más elkötelezett híveiből 120 fős “elit” karhatalmi alakulat, ún. Munkás Tiszti Század alakult. Tevékenységüket kezdetben a megyei pártvezetés nem akarta engedélyezni. Ekkor a század vezetői felkeresték Münnich Ferencet, a fegyveres erők miniszterét, aki pártfogásába vette őket.15 Ugyancsak decemberben Kálmán István Polónyi Szűcs Lajos, Szolnok megyébe kirendelt kormányösszekötő egyetértésével 16 funkcionárius nevét jelentette meg a Tiszavidék c. lapban és mint sztálinistáknak, végleges távozásukat javasolta a hatalomból. A hónap közepére azonban a politikai helyzet jelentősen megváltozott. Salgótarjánban, Egerben, és több más helyen eldördültek a sortüzek, majd az egész országban megkezdődtek a letartóztatások.

Kálmán István konformizmusa most mutatkozott meg igazán. 1957. január 13-án a rendőrség, honvédség és az ügyészség munkájáról részletes jelentést küldött Kádár Jánosnak. Ebben beleszólási jogot kért a megyei pártvezetés részére a rendőrség vezetőinek kinevezésébe, egyben személyi javaslatokat is tett. Kérte a rendőrőrsök számának és a rendőrség állományának megnövelését, továbbá gépkocsikat, motorkerékpárokat, sőt a szolnoki karhatalmi század megerősítésére páncélautókat is igényelt.16 A megyei pártvezetés instrukcióinak alapján megkezdődött a rendőrség állományának átrostálása, a politikailag alkalmatlannak nyilvánított személyek elbocsátása, akiket a szakmai feladatokhoz nem értő pártmunkásokkal és volt ÁVH-sokkal pótoltak. 1957. január 15-én a műveltebb és rugalmasabb Polónyi Szűcs Lajos helyett a “keményvonalas” Ragó Antalt rendelték ki Szolnok megyébe kormányösszekötőnek. Ragó az egyre brutálisabbá váló karhatalom működését és a megtorlás kiszélesedését minden területen támogatta. Ettől kezdve a pártbizottságokon eluralkodott a Rákosi-korszak legsötétebb éveire jellemző értelmiségellenes hangulat. Megkezdődött a forradalom résztvevőinek tömeges letartóztatása, és a pufajkás különítmények szinte az egész megyét végigverték.

14 JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 26. ő. e.

BERKI Mihály: A karhatalom 1956-1957-ben. Szolnok megye pufajkásai. In: Új Magyarország, 1992. nov. 7. 16. p.

16 JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 26. ő. e.

471