Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
települések határolták: Vámosgyörk, Adács, Visznek, Tarnaörs, Jászdózsa, Jászberény, Négy szállás és Ágó.127 Az árokszállási jászokat (Philisteos de descensu Arukmellek) 1366-ban említették először. Ettől kezdve minden oklevélben, pl. 1396-ban is, mint jász szállás (descensus filisteorum Arukzallas)128 szerepelt a település. 1423-ban Sándor volt az árokszállási jászok kapitánya (Sándor Capitaneus Philistinorum nostrorum de Arokszállása).129 A település a XV. században kialakult jász szék egyik állandó tagja.130 * Az árokmelléki jászok, Jászárokszállás belterületének elhelyezkedéséből kiindulva, minden bizonnyal azt az Árpád-kori települést foglalták el, amelynek 1291-ben Erdewarka volt a neve, és a Gyöngyös patak mellett (iuxta fluvium Genges) terült el. Erdőárka tatárjárás utáni történetéből vajmi keveset tudunk. 1291-ben Német (dictus Teutonicus) Pál feleségének első házasságából származó fiát, Miskolc nembeli János fia Pál fia Miklóst adoptálta és részeltette erdőárki, szakállasi és hevesiváni birtokában. Györffy a történeti földrajz harmadik kötetében a jászokról szóló összefoglalásában határozottan állította, hogy „Árokszállás elődjét, Árok falut az Abák birtokolták (1302), mely alighanem azonos a nemesi kézen feltűnő, és a Gyöngyös patak partján fekvő Erdőárkával. Ez utóbbi... 1291-ben került a Miskolc nembeliek kezére” Az Árka falvak ismertetésénél azonban már nem volt ennyire határozott, ugyanis azt írta: „Kérdéses, hogy ezzel azonos-e Árok (Árka), mely Aba nb. Chubanka fiai János fiai osztozásakor Lászlónak jut. 1302-ben ugyanezen János fiainak itteni birtokáról a marhákat és népeket Aba nb. /Rédei! Patha fia Demeter és Kernen fia Deseu elhajtotta.”132 A fentebbi adatokkal kapcsolatban mindenképpen kérdésként merül fel, vajon 1291-ben voltak-e jobbágyok Erdőárkán, s ha voltak, akkor 1302-ben miért „hajtotta el” őket Patha fia Demeter és társa? Feltehetően át kellett máshová telepíteni őket. Esetleg azért, mert vélhetően ők is a jászok jogaival kívántak élni. TÓTH J. 1976. 27. p. „Ezen Varas födjét határozzák éjszakrul Vámos-Györk, napkeletiül Adáts, Visznek, és Tarna-Örs Heves Vármegyei Helységek, délszint Dósa, Jász Berény, Négyszállási puszta, napnyugatról Ágó puszta. ” GYÁRFÁS I: 1883. 526-527. p.; BENEDEK Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 14. századi történetéből 1301-1400. In: Zounuk 11. (Szerk.: Zádomé Zsoldos Mária) Szolnok, 1996. 328-330. p. GYÁRFÁS I. 1883. 577. p. 1469-ben Berény szállás, Négyszállás és Fényszaru „székek” (sedibus) mellett „Arokzallas” a jász szék tagja. GYÁRFÁS I. 1883. 665. p. GYÖRFFY Gy. 1981. 70. p.; GYÖRFFY Gy. 1987. 62. p. GYÖRFFY Gy. 1987. 67-68. p. 41
