Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
Jászárokszállás belterületén kerültek elő régészeti leletek, amelyek arra utalnak, hogy a településnek ott találhatóak a középkori maradványai. Hild gyűjteményébe került az a bronzgyűrű, amelyet 1908-ban kertásás alkalmával találtak a város „alvégi” részében, s amelynek ovális fejében lapis lazuli betét volt.133 Az alvég (Alszög) a XX. század első felében a község II. és III. kerületének egy része a Templom tér és a Gyöngyös patak között.134 Árpád-kori települések Jászárokszállás határában Jászárokszállás-Tekerő (tévesen Gyöngyös) patak (Legény tanya) lelőhelyen 1906-ban több honfoglalás kori sírt forgattak ki. A leletekből 3 db aranyozott, ezüst kéttagú csüngős veret és 4 db kerek veret került Hild gyűjteményébe. Szőlő alá földet fordítottak, s eközben több sírt elpusztítottak.135 Jászárokszállás-Kopaszhalom a jászárokszállási határ Adács felőli részén található, a belterülettől nagyjából északra. 1890-ben a halomban szántás közben találtak egy 27 cm hosszú, köpüs lándzsacsúcsot, amelyet Hild honfoglalás korinak tartott.136 Langó a lelet keltezését a XI-XIII. század közé módosította.137 Nos amennyiben a Kopaszhalom nem valamely Árpád-kori STANCZIK I. 1975. 181. p. Hild a gyűrűt őskorinak tartotta. Rossz keltezését már Stanczik helyesbítette. HERBERT János: Jászárokszállás nagyközség monográfiája. Karcag, é.n. 54. és Jászárokszállás belterületének térképe. FÉK 1962. 44. 504. tétel. ; STANCZIK I. 1975. 159-160. p.; MADARAS L. 2001. 118. p.; LANGÓ P. 2005. 368-369. p.; LANGÓ P. 2006. 79. p. A Hild gyűjteménybe került leleteket Csalog Zsolt 60. 2. 1. a-c. és 60. 2. 2. a-d. számon leltározta be a Damjanich János Múzeum régészeti gyűjteményébe. A Legény tanyát ő helyezte a Gyöngyös patak mellé. Csalog lelőhely meghatározását automatikusan átvette kataszterébe Fehér-Éry-Kralovánszky, később pedig Madaras és Langó is. Holott Hild régészeti naplójában mindössze annyit írt, hogy a lelet „az árokszállási patak mellett fekvő Legény-tanyáról (Legény Balázs tulajdona) való”. Legény Balázs tanyája azonban nem a Gyöngyös patak, hanem a Tekerő patak mellett volt, s azon a részen volt a többi Legény tanyája is: Legény Balázs tanyája, Legény Laci legelője, Legény Laci tanyája, Legény Paja tanyája, Legény Paja útja, Legény-tanya. SZMFN I. 1986. 1/447, 1/422, 1/426, 1/497, 1/498, 1/410, 1/447. tétel. Vagyis ez a X. századi temető valójában Jászárokszállás belterületétől nyugatra feküdt. A Csány közelében eredő Tekerő patak a viszneki határban a Gyöngyös patakba ömlő Szarvágy mellékvize. HERBERT J. é.n. 8. PSTANCZIK I. 1975. 188-189. p. LANGÓ P. 2005. 373. p.; LANGÓ P. 2006. 82. p. 42
