Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez
A rendelet be nem tartásán túlmenően újabb problémát jelentett, hogy a távollevők (katonák, hadifoglyok) sok helyen kimaradtak a földosztásból, s nem mindenhol tartalékoltak elegendő földet számukra, ha egyáltalán gondoltak ilyesmire.61 Azok is egyre nagyobb számban jelentkeztek földigényükkel, akik addig félelemből, vagy bizalmatlanságból nem merték ezt megtenni. így a földreform gyors végrehajtásából eredően természetesen következett, hogy állandóan növekedett az újonnan jelentkező igényjogosultak száma. Jogos követelésük kielégítése többnyire már csak az egyszer kiosztásra került földek újraosztásával vált volna lehetővé,62 avagy lakóhelyüktől távol eső, pl. kitelepítésre ítélt svábok lakta falvak területén.63 A viták elkerülése érdekében, és legfőképpen azért, hogy a földosztást mielőbb lezárhassák, az Országos Földbirtokrendező Tanács 1945. október elsejei hatállyal kimondta, hogy ezután a földigénylő bizottságok csak azoknak a földigénylőknek a jelentkezését fogadhatják el, akik önhibájukon kívül (katonai szolgálat, deportálás, fogság) nem tudtak földhöz juttatási kérésükkel jelentkezni.64 Az előbbiekben felsorolt túlkapások és egyéb vitás esetek lehetőségével is számolva hangsúlyozta ki már idejekorán az MKP vezetősége szervezetei számára a gyors cselekvés, a befejezett tények teremtésének fontosságát, mely a visszaélések kapcsán új értelmet nyert: „A dolog lényege az, hogy a parasztság minél hamarabb birtokon belül legyen. Nem az a baj, hogy a földigénylő bizottságok gyors cselekvése közben a föld fölosztásánál hibák is történnek - ezeket a hibákat később ki lehet majd javítani - hanem abban rejlik a veszély, hogy az adminisztratív intézkedések lassúsága elhúzza a földreform gyors végrehajtását, [...ja fellebbező birtokon kívül fellebbezzen. ”65 Márpedig e perek sorozata elkerülhetetlen volt, részben a vitatható indokoltságú kisajátítások, részben a birtokhatárok önkényes leszállításából eredően is. A földosztások felülvizsgálatára, a földek újraosztására irányuló törekvések a telekkönyvezés lassúságából eredően, sokáig bizonytalanságban tartották a földek új gazdáit. Kivételes esetben előfordulhatott, hogy egyes 61 62 63 64 A katonai szolgálatot teljesítők részére a kiosztható földek 5-10%-át kellett volna tartalékolni. Egy jelentés beszámol róla, hogy a földigénylők és földhözjuttatottak így egymással szembekerült tagjai a Jászság területén több esetben megverekedtek egymással, illetve egyes újgazdákat megtámadtak, összeszurkáltak. JNSZML MKP ir. X. 40/a. 1. sor. 9 ő.e. Jelentés a megyei bizottság szept., okt. havi munkájáról Szolnok megyében, 1946. A telepítési törvény 1946 tavaszán jelent meg. Ekkor zajlott a svábok kitelepítése is. SOMLYAI M. 1965. 75. p. 65 Uo. 61. p. PSZL 38/-/1. 1945. 425
