Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez
elhanyagolt, gyenge lábakon álló falusi MKP pártalapszervezetek nem tudtak kellő határozottsággal fellépni az újbirtokosok védelmében, akik önmagukban nem mertek szembeszállni a földeket régi tulajdonosaiknak visszaadó bírósági ítéletekkel. Erre JNSZ vármegyében Tiszasason akadt példa, melyet a Szolnokról kiérkező kommunista bizottság tagjai ekképpen magyaráztak: „Tiszasas [...] A föld ellen intézett támadást /konkrét esetben egy helyi nyilas ki visszajött és visszaigényelte 50 holdját/ nem tudtak kivédeni az új tulajdonosok otthagyták földjüket. Tanácstalanok és nincs ki bátorítsa őket. Az alkoholizmus nagymértékben fennáll a párttagság között. ”66 Ám az ilyen kivételes példával szemben az iratok tanúsága szerint sokkal inkább az a trend körvonalazódik, hogy a Kommunista Párt helyi funkcionáriusai a földek felosztását követően minden követ megmozgattak és ha kellett, az újbirtokosokat is felvonultatták a radikális földosztás és saját érdekeik védelmében. Elsőként nézzük meg Törökszentmiklós példáját, ahol egy a kommunista párt iratai között lelt jegyzőkönyv tanúsága szerint: „A lakosságnak azon rétegei között, akik még nem kaptak földet, a reakciósok részéről nagyarányú izgatás folyik, s a föld újra való felosztását követelik. Ennek a követelésnek nincs helye, bár bizonyos fokú revíziót a kommunista párt is szükségesnek tart. ”.67 Ezzel párhuzamosan a régi tulajdonosok jogtalanul elvett földjeikért indítottak pereket. Törekvéseiknek Papp István, a helyi földigényíő bizottság elnöke igyekezett leginkább gátat szabni. 1946-ban egyenesen az MKP legfelsőbb vezetéséhez fordult, hogy a földvisszaperlések lehetőségét zárják le, bár e leveléből természetesen nem derül ki, hogy miért tarthatták még magán az MKP-n belül is egyesek szükségesnek a földosztás felülvizsgálatát: „1500földhözjuttatott kéri pártunk vezetőjét, hogy az elkobzott vagyonokat ne lehessen újra tárgyalással a régi tulajdonosnak visszajuttatni, mert ez által a nyugodt munkamenetet megakadályozzák és a telekkönyvezési nagyban hátráltatják. Az országos Tanácsnak olyan határozatot kellene hozni, hogy az elkobzott birtokot befejezett tényként kell kezelni és a jövőben újra perfelvételt ne engedélyezzen. Ez az eset történt nálunk Törökszentmiklóson is, a Szűcs Ferenc féle birtokkal, amely birtokot 1945. évben elkoboztak, 1946-ban az országos tanács is jóváhagyta Veres Péter aláírásával és most 1946. október 14-én pedig a jóváhagyást megsemmisítették. Természetesen én, mint Földigénylő Bizottság elnöke nem hajtottam végre és új tárgyalást kértem. ”.68 Másfél hónappal később hasonló hangvételű, a földek visszaadását teljes 66 67 68 426 PSZL 274/8/56. 1946. nov. 28. PSZL 274/16/88. 1945. PSZL 274/13/25. 1946. nov. 9.
