Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez
A politikai egyeztetések közepette az alföldi megyék parasztküldöttségei sorra utaztak fel Debrecenbe, az Ideiglenes Nemzeti Kormány akkori székhelyére, hogy a földreform mielőbbi megindítását kérjék. 1945 januárjában JNSZ vármegye nagykunsági településeinek küldöttsége nyitotta meg a sort. Több településen már ekkor hozzáláttak a földosztás előkészítéséhez, a határ és a szóba jöhető földigénylők felméréséhez.18 A koalícióba tömörült pártok egyeztetését követően végül valamennyien elfogadták az NPP földreform-javaslatát és azt, hogy a nemzetgyűlés összehívása és törvényalkotás helyett kormányrendeletben intézkednek a megvalósításról. E rendeletet 1945. március 15-én Nagy Imre, kommunista földművelésügyi-miniszter hirdette ki, majd a Magyar Közlöny március 18-i számában meg is jelent „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló 600/1945. Me. sz. rendelet”.19 Ekkor még tehát az MKP is a kolhozosítás helyetti radikális, és a lehetőségekhez mérten gyorsan végrehajtott földosztás mellett szállt síkra. Ennek a gyorsaságnak gazdasági és politikai okai egyaránt voltak. A legfontosabb politikai okot az MKP országos vezetőségének tagja, Kállai Gyula szavai utólag így foglalták össze: „A földreform megsemmisítette a nagybirtokrendszert és ezzel kihúztuk a feudális reakció lába alól a talajt. Azzal, hogy a nagybirtokos osztályt gazdasági létalapjában semmisítettük meg, a reakcióra döntő csapást mértünk. ”20 Rákosi Mátyás némileg költőibben, ugyanezt így fogalmazta meg: „a régi, reakciós földbirtokosok zöme még a földreform előtt együtt menekült a németekkel s így mutatta meg, hogy idegen a magyar néptől. A történelmi események kemény szele most lefújja őket a nemzet testéről s földjük, melyből oly görcsösen zárták ki a falu szegénységét, most végre azok kezébe jut, akik évszázados verejtékükkel és munkájukkal kiérdemelték. ”.21 Az MKP célja tehát az volt, hogy létalapjában semmisítse meg egyik fő politikai ellenfelüket, a földesúri osztályt, ebben pedig gyorsaságra ösztönözte őket, hogy a front elől elmenekült földesurak birtokait még távollétükben oszthassák ki, mielőtt hazatérve, soraikat rendezve felléphettek volna ez ellen. A földreform gyors lebonyolításának azonban voltak gazdasági okai is. Érdekeltté kellett tenni a földműveseket a termelés újrakezdésében, folytatásában, továbbá sietni kellett, hogy az újbirtokosok még idejében vetni 18 Karcagon például már 1944 novemberében. Lásd: Harcainkra emlékezünk (Szerk.: Győri Tibor) Szolnok. 1975. 150-151. p. 19 SOMLYAIM. 1965. 44. p. 20 PSZL 274/22/1. 1945. jún. 2. 21 PSZL 274/13/23. 1945. 412
