Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez
tudjanak és el kellett kerülni azt is, hogy egy túlontúl lassú földosztás következtében egyesek leálljanak a tavaszi mezőgazdasági munkákkal attól való félelmükben, hogy esetlegesen másnak juttatandó földön, más hasznára dolgoznak. A kétszáz holdas paraszti birtokhatár meghúzásával pedig a középparaszti rétegnek, vele az FKgP-nek kívántak engedményt tenni, hogy kellő társadalmi támogatottság birtokában vihessék véghez a földreformot. Szükség volt erre a később „hutákként ” megbélyegzett rétegre azért is, hogy szakismereteik és az újbirtokosokénál jobban felszerelt gazdaságaik révén a mezőgazdasági árutermelés folyamatosságát fenntartsák, ami nem csak az ország lakosságának, de a hazánkban állomásozó nagyszámú szovjet haderő ellátásának is alapját képezhette.22 A földosztás felgyorsítása érdekében alkalmazott nyomásgyakorlás beszédes példája a szomszédos Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja által kiadott körlevél, melyben a földreform legradikálisabb, legszociálisabb és lehető leggyorsabb végrehajtására szólítja fel beosztottjait: „Mindazoknak a tisztviselőknek és vezetőknek, akiknek megadatott, hogy most már végre tényleg a magyar nép, a nincstelenek, az elesettek érdekeit szolgálják, elsőrangú feladata, hogy minden bürokratikus megkötöttségen túltéve magukat, támogassák a nemzetet ennek a lehető legfontosabb célkitűzésnek megvalósításában, mely a demokratikus államrendszer alapját képezi. Öntevékenységet és lelkesedést várok az alárendelt valamennyi hatóságtól és annak minden egyes tisztviselőjétől, alkalmazottjától. [...] Azok ellen, akik a földreform végrehajtása tekintetében nem követnek el mindent, akik rendeletet, újabb és újabb utasításokat [várnak]; ahelyett, hogy öntevékenyen sietnénk annak megvalósítását meggyorsítani, a törvény által rendelkezésemre bocsátott valamennyi eszközzel a lehető legkíméletlenebbül fogok eljárni. ”.23 A nyomásgyakorlásnak azonban az ilyen fenyegető körleveleken túl is léteztek egyéb módozatai, melyekkel fel lehetett gyorsítani a nagybirtokok szétosztását. Földi István, kisújszállási születésű gazdasági cseléd, aki 1944 októberétől az ottani MKP szervezet titkára volt, fél évvel később, a földreform rendelet megjelenésekor a Jászság földosztási kormánybiztosa lett. Megbízólevelét Debrecenben, az ideiglenes földművelésügyi minisztériumban kapta kézhez, onnan hozta vissza egy szovjet katonai repülőgép Szolnokra. Visszaemlékezése érzékletesen mutatja be a szovjet hadsereg közreműködését a földreform végrehajtásának lehető leggyorsabb elindításában: „A szolnoki Irányelvek a Magyar Kommunista Párt gazdaságpolitikájához, 1948. febr. 12. In: A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944-1948. (Szerk.: Rákosi Sándor és Szabó Bálint) Bp., 1979. 543. p. PSZL 274/13/25. 1945. ápr. 11. 413
