Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „A földért harcolni kell!” Adalékok a második világháborút követő földosztás történetéhez
Á Kommunista Párt és a földreform végrehajtása Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében A mezőgazdaság és az abban élők imént felvázolt helyzetével a Kommunista Párt vezetői is tökéletesen tisztában voltak, ezért a hatalom megszerzése érdekében, taktikai megfontolásból a mezőgazdaság kollektivizálása helyett ekkor már maguk is a földosztás szükségességét hirdették. A tanácsköztársaság tapasztalatai alapján is érzékelték, hogy a legnépesebb társadalmi csoport támogatását csak egy földosztás révén lehet megszerezni.14 A földkérdés megoldási módjánál tehát levették napirendről a nagybirtokok szocializálását, szövetkezetekké alakítását, ehelyett a paraszttömegek igényeinek figyelembe vételével, vagyis földosztással igyekeztek tartalommal megtölteni a „munkás-paraszt szövetség” ideáját. Reményeik szerint a szegényparasztságot a földbirtok juttatása állította volna a létrejövő új hatalom mellé, a gazdagparasztságot pedig azzal kívánták a földreform oldalára állítani, hogy a nagybirtok felszámolásával átmenetileg piacvezető helyzetbe kerülhetnek.15 A földreform szükségességében a front elvonulásával a politikai élet színpadára lépő valamennyi, az Ideiglenes Nemzetgyűlésben helyet foglaló koalíciós párt egyetértett. A végül megvalósult földreform-tervezetet az 1939- ben megalakult, elsősorban szegényparaszti bázisú Nemzeti Parasztpárt dolgozta ki, melynek vezetésében a népi írók jeles képviselőit is ott találjuk. 1945. január 14-én bemutatott tervezetükben javaslatot tettek a háborús- és népellenes bűnösök, nyilasvezérek, Volksbund-tagok birtokainak, valamint az 1.00 katasztrális holdat meghaladó gazdaságok teljes egészének elkobzására, továbbá az egyházi javadalmi és az úri birtokok 100, a paraszti birtokok 200 kát. holdon felüli igénybevételére.16 A juttatható földek felső határát szántóföld és rét esetén 15 holdban, kert és szőlő esetében 3 holdban kívánták maximalizálni, hogy ne legyenek nagyobbak, mint amekkora földdarabot egy- egy földműves család a maga erejével meg tud művelni. Célként szemeik előtt elsősorban a teljesen nincstelen, illetve törpebirtokos parasztság földhöz juttatása lebegett.17 ROMSICS I. 1999. 309. p. PSZL 274/8/5. 1945. márc. 15. Az elfogadott rendeletben szereplő további kivételek: az 1939. szeptember 1. utáni, 'háborús szerzeménynek' minősített földbirtokokat 5 kát. holdig lehetett kisajátítani, míg a németekkel szembeni ellenállásban résztvevők 300 kát. holdig mentesíthették birtokaikat. SOMLYAI M. 1965. 47. p. SOMLYAI M. 1965. 33. p., 45-47. p. 411
