Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
A világháború, a proletárdiktatúra és a román megszállás rendkívül súlyos következményekkel járt a vármegye és a megyeszékhely életében. A Tisza által kettészelt megye katasztrofális emberi és anyagi veszteségeket szenvedett el a háborúk, illetve a román hadsereg rékvirálásai miatt, de a legnagyobb sebeket a vörösök kegyetlenségei, majd az azt követő ellenforradalmi megtorlás okozta a lelkekben. A tanácskormány lemondása utáni megtorlásokban és gyilkosságokban - a Prónay-különítmény nyomozó alosztályának parancsnokaként - tevékeny szerepet vállalt Scheftsik György is, aki 1923-tól vármegyei jegyzői, majd 1933-tól vármegyei főlevéltárnoki tisztet töltött be.155 A legsúlyosabb veszteség a több hónapon át frontvárossá vált Szolnokot érte; a románok ágyúzásai, illetve a Vörös Hadsereg katonai akciói komoly károkat okoztak a Tiszához közelebb eső lakó- és középületekben is. Találat érte a Vártemplom tornyát, amely beszakadt a templombelsőbe, és lövések érték a hídfő közelében lévő törvényszéki épületet is, miként a Tisza parton lévő Nagytemplomot és ferences rendházat, valamint a Tisza-hídtól nem messze fekvő Színházat, a városházát és a „rostává lyuggatott” megyeházát is, ahol a vörösök géppuskaállást és óvóhelyet alakítottak ki a hídfő védelme érdekében.156 „[...] kifosztották és tönkre tették részben a vörös katonák, részben a lövegek az egész megyeházát. Augusztus hó folyamán - mikor az elszéledt és elmenekült tisztviselők előkerültek, a romokból szedtek össze egy néhány darab bútort, mert a bútorok legnagyobb része is teljesen tönkre ment úgy, hogy ma leltárról vagy leltári tárgyakról beszélni sem lehet s a viszonyok javulásával az egész megyeházat újra kell bútorozni. ” - foglalta össze a megyeháza tragikus helyzetét Alexander Imre 1919 novemberében, egy belügyminiszterhez írt beadványában.157 A megyeháza Tisza felé eső hátsó részén keletkezett háborús károkról, illetve a közgyűlési nagyteremben és a főispáni titkári szobában bekövetkezett pusztításokról a Magyar Detektív országos lap 1925-ös száma fényképfelvételek közlésével számolt be.158 E felvételek megerősítik az alispán beszámolóját, hiszen az épület hátsó részén a homlokzati belövésnyomok, betört ablakok mellett a tetőszerkezet is komoly károkról tanúskodik. Az épületbelsőben készített felvételeken összetört bútorok, szétszórt iratok jelzik a pusztulás mértékét. CSEH G. 2006. 106-107. p. KELE J. 1927. 275. p. Alexander Imre helyettes alispán beadványa Küry Albert alispán nyugdíjaztatása tárgyában. Szolnok, 1919. nov. 16. JNSZML Alispáni iratok 8725/1926. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye és Szolnok város. In: Magyar Detektív, 1925. szeptember 1. 15-19. p. 348
