Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
Ekkor szenvedett felbecsülhetetlen károkat a vármegyei levéltár állománya is, amelyre egy 1926-os belügyminiszteri szakmai vizsgálat világított rá.159 Föglein Antal, az Országos Levéltár megbízásából 1926 tavaszán járt Szolnokon, hogy fölmérje és ellenőrizze a vármegyei levéltár állapotát. Vizsgálata - 6 évvel a történtek után is - rendkívül elszomorító megállapításokat tartalmazott: a tisztviselő a régi levéltári anyagot az erre a célra kialakított földszinti helyiségekben „időrend és összefliggés nélkül [...] csomókban, rendezetlenül” találta, széthasított képek és üres képkeretek, szétszórt családi iratok, ládák, könyvek társaságában. Az iratok másik része, az 1876 utáni anyag, ugyancsak két helyre volt összehordva, amelyből az egyik az udvaron lévő, levéltári anyag tárolására alkalmatlan, dohos levegőjű kocsiszín volt. A rendezetlenség a megyei levéltári alkalmazottak elmondása szerint a proletárdiktatúra időszakából származott, amikor is az iratokat a vörösök „a román csapatok támadása s a vármegyeház lövetése idején” két másik terembe, illetve az utcára dobálták ki, mert a levéltár termei nyújtották a katonáknak a legbiztosabb védelmet. Föglein Antal feljegyzése szerint a levéltárnak ekkor nem volt „rendszeresen felfektetett leltára” sem, de a levéltár részére kijelölt helyiségek sem bizonyultak elegendőnek a levéltári anyag megfelelő megőrzésére. Javaslatában - az ügyviteli szabályzat szerint levéltárnak átadásra kerülő iratanyag gyarapodása miatt - az iratok tárolására a vármegyeháza épületében újabb helységek kijelölése szerepelt. Az Országos Levéltár tisztviselőjének indítványa az 1920-as évek közepén ugyancsak a megyeháza épületének szükségszerűvé vált bővítését vetítette előre, amelyet a belügyminisztérium - e jelentés alapján megfogalmazott - utasítása is megerősített: „az eredményről szóló mellékelt jelentés szerint a levéltárnak gyökeres rendezése szükséges, azt azonban újabb helyiségek rendelkezésre bocsátása nélkül aligha lehet keresztülvinni [...]. Felhívom ennélfogva a vármegye közönségét, hogy a kérdés megoldási lehetőségeit tegye sürgősen alapos megfontolás tárgyává és határozatát hozzám mielőbb mutassa be. ”.160 1919 novemberében a román csapatok elhagyták a megye Tiszán inneni területeit, majd 1920 márciusára a tiszántúli részek is felszabadultak, a megszálló román haderő helyére pedig bevonult Horthy Miklós Nemzeti Hadserege.161 A megyei közigazgatás rendes működése a román megszállók Föglein Antal országos levéltári főtiszt jelentése a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei levéltár állapotáról. Bp. 1926. máj. 7. JNSZML Alispáni iratok 27960/1936. A Magyar Királyi Belügyminisztérium értesítése a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei levéltár megvizsgálása tárgyában. Bp. 1926. jún. 9. JNSZML Alispáni iratok 27960/1936. SCHEFTSIK Gy. 1935. 172-173. p. 349
