Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között

részlegesen visszatértek a települések korábbi vezetői, de a megye Tiszán innen lévő részein továbbra is a tanácshatalom maradt uralmon, a megyeszékhely - stratégiai jelentősége miatt - ráadásul még frontvárossá is vált. 1919. július 20- án a Vörös Hadsereg Szolnokról indította meg a később tragikusnak bizonyuló utolsó, tiszántúli offenzíváját a román csapatok ellen.153 A támadás rövid előrenyomulás után még a megye területén összeomlott, a román hadsereg július 29-30-án átkelt a Tiszán, Szolnokot is elfoglalva elindult a főváros irányába, a Forradalmi Kormányzótanács pedig a katonai összeomlás következtében augusztus 1-jén lemondott.

A vármegyeháza külső és belső sérülései 1919-ben (Magyar Detektív, 1925. szept. 1. 16. p.)154

CSEH Géza: Támadás és összeomlás a tiszai fronton. A Vörös Hadsereg hadműveleti naplójának feljegyzései. (1919. július 1-31.) In: ZOUNUK 4. (Szerk.: Botka János) Szolnok, 1989. 397-418. p.

A forrás felkutatásában nyújtott segítségéért ezúton szeretnék köszönetét mondani Kosa Károly helytörténeti könyvtárosnak.

347