Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
Scheftsik Györgyöt is,145 és tagjai közt Alexander Imrét is, aki előbb főjegyzőként, majd 1919 őszétől alispánként vett részt a vármegyei közigazgatás irányításában.146 1919. május 3-án a szolnoki ellenforradalmi felkelést az ide vezényelt vörös csapatok leverték, a túlerő elől a Fehér Gárda tagjai, köztük Scheftsik György és Alexander Imre is a Tiszántúlra menekültek, és a román királyi hadsereg fogságába estek. Scheftsiknek és néhány társának sikerült a román fogságból megszöknie, majd Szegedre menekültek, ahol csatlakoztak Horthy Miklós Nemzeti Hadseregéhez.147 Alexander Imre a román fogságból kiszabadulva a tanácskormány bukása után visszatért Szolnokra, ahol a vármegye közgyűlése őt bízta meg Küry Albert alispán helyettesítésével és a vármegyei közigazgatás irányításával.148 Míg a városban rekedt fehéreket, szolnoki vagyonos polgárokat, tisztviselőket, a Vörös Hadsereg fellázadt tisztjeit és katonáit, egyes adatok szerint 32, más források szerint 52 személyt - köztük a vármegyei közigazgatás néhány képviselőjét (Hajdú Béla vármegyei árvaszéki ügyészt, Simonyi Pál vármegyei árvaszéki ülnököt)149 - Szamuely Tibor kivégeztetett.150 A megfélemlítés jegyében a tanácshatalom a megyében élő egykori főispánokat, gróf Almásy Imrét, gróf Szapáry Györgyöt, Kuszka Istvánt és Lippich Istvánt letartóztatta, és a fővárosba szállította, míg a proletárhatalommal nem szimpatizáló szolnokiakat a törvényszéki fogházban tartották fogva.151 De a proletárdiktatúra a megye más, főként román megszállás alatt nem álló jászsági településein is követelt áldozatokat.152 1919 nyarán a katonai helyzet miatt egységes vármegyei közigazgatásról nem lehetett beszélni, a románok által megszállva tartott tiszántúli részeken ugyan CSEH Géza: Három nemzedék. Adatok a szolnoki Scheftsik család múltjából. In: ZOUNUK 21. (Szerk.: Zádomé Zsoldos Mária) Szolnok, 2006. 81-119. p. CSEH Géza: Adatok Alexander Imre alispán életútjához (Kunhegyes 1883 - Budapest 1969). In: ZOUNUK 14. (Szerk.: Zádorné Zsoldos Mária) Szolnok, 1999. 143-162. p. CSEH G. 2006. 106. p. CSEH G. 1999. 146. p. Az adatok ellentmondásosak. Vö.: CSEH Géza: „Amikor az önkény törvényt ült...” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár A Hónap Dokumentuma 2010. május (Elektronikus dokumentum) http: //www. szolarchiv. hu/id-182-majus. html (Letöltés dátuma: 2011. február 2.) KELE J. 1927. 305-309. p. CSEH G. 2006. 106-107. p. KELE J. 1927. 260-261. p. KELE J. 1927. 352. pp.; FÜLÖP Tamás: Joó Andor járásbíró életútja és halálának körülményei a levéltári források tükrében. (Kézirat, 2009.) 346
