Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
megyeháza épületében ekkor felavatott emléktáblákat 1945 után eltávolították, a márványlapok pedig úgy tűnik, végérvényesen elkallódtak.138 Az I. világháború egyértelműen véget vetett a „boldog békeidők” illúziójának, a lövészárkok és a többéves frontszolgálat fizikai-lelki borzalmakat hozott a katonáknak, gyászt, nyomort és szenvedést pedig az egész magyar nemzetnek. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye férfilakossága - a katonai tradícióiról híres jászkunok - óriási véráldozatokkal vették ki részüket a harcokból. Az évekig tartó háború során nemcsak az egyszerű bakák tömegei, hanem a megye főispánja is életét áldozta a hadszíntéren és mindezt a háborús összeomlás, az 1919-20-as időszak még súlyosabb nélkülözései, vörös- és fehérterror, idegen megszállás és az elcsatolt területekről meginduló menekülthullám követte. A háborús események miatt a galíciai harcmezőn elesett főispán utódjáról csak 1915 szeptemberében született uralkodói döntés, addig Küry Albert alispán irányította a törvényhatóság működését. Gróf Szapáry György főrendiházi tag főispáni beiktatására 1915. október 2-án került sor.139 Ekkorra azonban az elhúzódó háború már kimerítette és szétzilálta az egész ország gazdaságát. 1916 végén elhunyt az uralkodó, Ferenc József, és bár IV. Károly koronázási ünnepségén a vármegye méltó módon képviseltette magát, a háborús összeomlás következményei, és a mélyreható politikai változások már elkerülhetetlenek voltak. Tisza István miniszterelnök távozása után Szapáry György főispán is leköszönt hivataláról, 1917. július 23-án a közgyűlés Kuszka Istvánt, a vármegye korábbi árvaszéki elnökét iktatta be hivatalába.140 Az új főispán hiába rendelkezett nagyfokú közigazgatási tapasztalattal és évtizedes helyismerettel, a háború elvesztése után bekövetkező radikális változásokat már nem tudta feltartóztatni. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelyén 1918. október 25-én alakult meg a nemzeti tanács, Darvas Ferenc elnökletével. Majd az őszirózsás forradalom győzelme után a Károlyi-kormány Darvas Ferencet főispáni hatáskörrel felruházott kormánybiztossá nevezte ki, beiktatására az összehívott törvényhatóság baloldali tagjainak támogatásával került sor.141 A vármegye településein, 1918 végén ugyancsak a nemzeti tanácsok vették át a hatalmat. „A forradalom kitörésével a vármegye közigazgatásának menete sohasem tapasztalt fennakadást szenvedett, mondhatjuk teljes csődbe jutott; azóta a vidéki administratiot nem annyira a törvényes hatósági szervezet, mint CSEH G. 1993. 378. p. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 372, 373/1915. 1915. okt. 2. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 414, 415, 416/1917. 1917. júl. 23.; SCHEFTSIKGy. 1935. 170. p. SCHEFTSIK Gy. 1935. 171. p. 344
