Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
án a vármegyeházát katonai kordonnal vették körbe, az előcsarnokot és a közgyűlési termet csendőrök szállták meg, a közgyűlésre a tagok csak névre szóló meghívóval léphettek be. A törvénytelenség ellen tiltakozó bizottsági tagokat a kinevezett de meg nem választott főispán feltűzött szuronnyal várakozó, fegyveres csendőrökkel eltávolíttatta, majd néhány „lojális” bizottsági tag jelenlétében a főispáni esküt letette. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságának vezetői a szabálytalan kinevezés után 6 nappal, még az óesztendőben, 1905. december 29-ére közgyűlést hívtak össze. A közgyűlés Almásy Imre bizottsági tag indítványára - aki személyesen jelent meg a törvénytelen beiktatási ceremónián - a december 23-i ülést, amelyen sem az alispán, sem az őt helyettesítő főjegyző, illetve árvaszéki elnök nem vett részt, „törvénytelennek, szabálytalannak és semmisnek” nyilvánította.118 A Lenk-féle beiktatási jegyzőkönyvet pedig mindezért hamisnak nyilvánították, így a szerkesztője és hitelesítői ellen közokirat hamisítás vádjával feljelentést tettek. A közgyűlés Vezéry Ödön várnagy és szerkesztő ellen, aki segédkezett Lenk beiktatásánál, fegyelmi eljárást indított, és kezdeményezték, hogy a Vezéry által szerkesztett Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok című újság szerkesztőségét és nyomdáját telepítsék ki, a nyomdának és a lapnak pedig a megye ne adjon több munkát. A közgyűlés arról is határozott, hogy a csendőri erőszak alkalmazása miatt Lenk Gyula ellen hatalommal való visszaélés vádjával is feljelentést tesznek, a főispáni lakásból kilakoltatják, illetve a nehéz helyzetben megfelelő magatartást tanúsító vármegyei tisztviselőknek anyagi és erkölcsi kárpótlást nyújtanak.119 1906 tavaszán megszületett az uralkodó és a magyar politikai pártok között a kompromisszum, mindez pedig lehetővé tette Jász-Nagykun-Szolnok megyében is a konszolidációt, a főispáni válság megoldását. A Wekerle- kormány kinevezésével közel egy időben, 1906. április 21-én az uralkodó gróf Almásy Imrét bízta meg a főispáni teendők ellátásával, az új főispán beiktatására 1906. május 12-én került sor.120 A felfokozott események felőrölték Bagossy Károly alispán idegeit, ezért 1906 elején nyugdíjazását kérte. Az 1906. június 26-i tisztújító közgyűlésen a főispán javaslatára Benkó Albertet alispánnak, míg Küry Albertet főjegyzőnek választották meg.121 Benkó Albert személyében Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének egy olyan országos szakmai elismertségnek örvendő alispánja lett, aki 1911-ben megjelent JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 795, 796/1905. 1905. dec. 29. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 800, 801/1905. 1905. dec. 29. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 266/1906. 1906. máj. 12. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 289, 290/1906. 1906. jún. 26. 340
