Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
teoretikus munkájában gyakorlati tapasztalataira támaszkodva fejtette ki - a vármegyei tisztviselők országos egyesülete által kiírt, díjnyertes pályázatában - a vármegyei közigazgatási rendszer reformjával kapcsolatos elképzeléseit.122 A megyeháza épületén időközben több javítást és karbantartást is végeztek. 1907-ben a törvényhatóság közgyűlése „tekintettel arra, hogy a vármegyei székház már 30 esztendős és hogy évről évre több-több javítást igényel, tekintettel továbbá arra, hogy nagyobb javítási munkálatok az épületeken mintegy 5-6 évvel ezelőtt végeztettek, amikor főként a külső rongálódások lettek kijavítva, belső részén pedig 12-14 év óta nem végeztetett nagyobb javítási munkálat”, a megyeházi alap terhére 7.532 koronányi összeget szavazott meg a székházfelújítás költségeire.123 Ezzel párhuzamosan az alispán előterjesztésére a vármegye 4.200 koronás összeget hagyott jóvá a vármegyeház bútorzatának és felszerelésének cseréjére.124 Az 1907-es felújítás részeként a vármegyeháza vízzel való ellátása céljából egy külön melléképületben benzinüzemű vízhúzó motort és szivattyút állítottak üzembe, amelynek összköltsége elérte az 1.290 korona 90 fillért.125 A folyamatos karbantartást igénylő, épület fenntartási munkákat - ilyenek voltak például a lakatosmunkák - a vármegye a beszerzési szabályzatainak megfelelően, árajánlatok alapján általában hároméves szerződések útján, külső vállalkozókkal oldotta meg.126 Miként „korlátolt versenytárgyalással” adták vállalkozásba a vármegyei nyomdai munkálatokat, a vármegye hivatalos lapjának megjelentetését, vagy szerezték be a vármegyei alkalmazottak irodaszereit.127 A vármegyei szolgaszemélyzet uniformisát ugyancsak egységesen vásárolták meg, a posztóruházat anyagának kiválasztásánál arra is Benkó Albert 1886. január 1-jén, közigazgatási gyakornokként lépett Jász-NagykunSzolnok vármegye szolgálatába. A tehetséges fiatal szakembert néhány év múlva vármegyei aljegyzővé, majd 1894. június 25-én főjegyzővé nevezték ki. 1906. június 26án választották meg alispánná. 1910-ben a vármegyei tisztviselők országos egyesületének pályázatán a megyei közigazgatás reformja témakörben írt dolgozatával pályadíjat nyert. 25 éves közszolgálata jubileuma alkalmából a vármegye törvényhatósága az 1910. december 23-i bizottsági ülésen külön köszöntötte az alispánt. Vö. JNSZML Jász- Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 1034/1910. 1910. dec. 23. Az alispán hivatkozott műve: BENKÓ Albert: A vármegyei közigazgatás reformjának irányelvei. Bp. 1911. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 273/1907. 1907. ápr. 20. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 274/1907. 1907. ápr. 20. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 207/1907. 1907. márc. 19. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési, jkv. 636/1908. 1908. okt. 16. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 638, 651/1908. 1908. okt. 16. 341
