Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
törvényhatósági bizottság felkéri a város képviselőtestületét, hogy [az ügyben] újabb határozatot hozni szíveskedjen” .m A megyeszékhely a vármegye kérése ellenére hajthatatlannak bizonyult, s az ügy egyre inkább azt a látszatot keltette, hogy a megyeháza Tisza-part felé eső telekrésze hovatartozásának kérdése presztízsvitává alakult Szolnok képviselőtestülete és a megyei törvényhatóság között. Időközben az 1905-ös kormányválság miatt Jász- Nagykun-Szolnok vármegyében is komoly politikai krízis alakult ki: novemberben az uralkodó felmentette a főispánt és kormánybiztost nevezett ki helyére, akit a törvényhatóság döntő része nem kívánt hivatalába beiktatni. A belpolitikai válság megyei következményei egészen 1906 tavaszáig elhúzódtak, így a székház hátsó részénél bekerített telkek tulajdonjogi rendezése is tovább késett. A város 1906. május 21-én vette tárgyalás alá a vármegye határozatát, de döntése ismét elutasító volt. „Tekintve, hogy Szolnok város képviselő testületé a vármegye székházának építése alkalmából anyagi erejét szinte meghaladó rendkívüli áldozattal [...] járult a vármegye székházának felépítéséhez, tekintve továbbá, hogy a vármegye székházához, az ott épített Mack Adam-rendszerű [sic!] út védelme czéljából [...] ideiglenes használatra átengedett és befásított 96 négyszögöl területnek a vármegye tulajdonába leendő átengedése s annak a vármegye által való esetleges beépítése folytán a búzapiacztér teljesen szabálytalanná tétetnék a Honvéd utczának a köztérbe vezető egyenes vonala pedig elzáratnék, a tanács és a pénz- és jogügyi szakosztály vonatkozó javaslata alapján kijelenti a képviselőtestület, hogy [...] újabb terület átengedésére egyáltalán nem hajlandó, s ennélfogva a tervezett telekkönyvi betétszerkesztés keresztülvitelének alapjául szerkesztett 1905. évi szeptember 27-én kiállított jegyzőkönyvet el nem fogadja, [a területhez pedig] a város szabályozási és tulajdonjogi megóvása szempontjából továbbra is feltétlenül ragaszkodik. ”100 101 102 A városi közgyűlés kategorikus határozata a képviselőtestület eltökéltségét tükrözte. Mivel ez az út nem bizonyult járhatónak, 1906 végén a vármegye „tekintettel arra, hogy sem Szolnok város képviselőtestülete [...] határozata, sem a telekkönyvi átírás a vármegye érdekeinek nem felel meg” arra utasította az ez évben hivatalba lépő új alispánt, Benkó Albertet, hogy az ingatlannak a megye részére történő átengedéséről az illetékesekkel felvegye a kapcsolatot, és a megállapodás előkészítése során „a vármegye jogos igényeit érvényre juttatni törekedjék”.102 Mindeközben az alispán felkérte a megyei 100 JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 75/1906. 1906. márc. 29. 101 JNSZML Szolnok város Képviselőtestületi jkv. 101/1906. 1906. máj. 21. 102 JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 923/1906. 1906. dec. 21. 335
