Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
főügyészt, hogy készítsen pontos kimutatást a vitatott területekről. E kimutatás alapján nemcsak az derült ki, hogy a régi telekkönyvi térképek helyszínrajzai rosszul (tájolás szerint megfordítva) ábrázolták az ominózus telkeket, és nemcsak az vált világossá, hogy a megye által bekerített területnek csupán egy része a város tulajdona, hanem az is, hogy a búzapiaci résznél voltaképpen - a megyeháza számára átadott egykori portából be nem épített terület révén - „a város 102 négyszögölet kapott ingyen a vármegyétől”.m Érdekes fordulat az ügyben, de a főügyésznek beszámolójában arra is ki kellett térnie, hogy „nincs oly okirat a birtokában, melynek alapján a hosszabb birtoklás segítségével is tulajdonjogát bekebeleztethetné” a vármegye.104 Ezért azt javasolta, hogy mielőtt a vita végleg elmérgesedne, a város küldjön ki egy szakértői bizottságot és lehetőség szerint egyezzen meg a vármegye képviselőivel, ami annál is inkább helyénvaló lenne, mert „a város az egész Tisza partnak végig birtokába jutott a Scheftsik féle vétel útján és csak a közérdeket segítené elő, ha a megyeszékház megnagyobbításához hozzájárulna”.l05 A város tehát a mind értékesebbé váló Tisza part rendezése érdekében felvásárolta a folyó menti ingatlanokat, a megye pedig e területen kívánta növelni telekrészét, a megyeháza későbbi bővítése szándékából. E két eltérő törekvést kellett kompromisszumos formában rendezni. A tulajdonjogi vita teljes iratanyagát ismét elővették, és a megegyezés reményében az alispán 1907. szeptember 28-ra „egyezkedési tárgyalásra” hívta Szolnok polgármesterét, főjegyzőjét, főügyészét és főmérnökét, a vármegyeháza emeleti baloldali kistermébe.106 A megbeszélésről az alispán október elején számolt be a törvényhatóságnak: a megyeháza hátsó részénél lévő teleknek „a vármegye tulajdonába leendő átbocsátásának kérdésében az arra illetékes tényezőkkel” megkezdte a tárgyalásokat, s úgy vélte „azok végeredményéről rövid időn belül megtehetem érdemleges jelentésemet”.107 Az alispán tájékoztatása szerint az elkerített terület tulajdonjogának megállapítása tárgyában még 1907 őszén is tartottak a tárgyalások,108 és úgy tűnt, * 3 Kerekes Géza vármegyei főügyész levele Benkó Albert alispánhoz. Szolnok, 1906. nov. 3. JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. Uo. Uo. Alispáni végzés. Szolnok, 1907. szept. 17. JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. Benkó Albert alispán levele Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságához. Szolnok, 1907. okt. 9. JNSZML Alispáni iratok 3796/1908. JNSZML Jász-Nagykun-Szolnok megye Közgyűlési jkv. 823/1907. 1907. okt. 15. 336
