Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
már 1873 és 1875 közötti belügyminisztersége idején is a modern polgári állam szükségleteinek megfelelően a közigazgatás radikális átalakítását szorgalmazta, és a megyerendezés vitáiban is a tradicionális vármegyei érdekekkel ellentétes álláspontot képviselt, kormányfőként napirendre tűzte régóta tervezett közigazgatási reformját, amely a centralizáció további erősödését eredményezte volna.8 A szakigazgatás kiterjesztése, a modern közigazgatási szervezet kiépítése újabb állami központosítást vetített előre, ami egyértelműen a vármegyei autonómia ismételt korlátozását vonta maga után.9 Szapáry a közigazgatási reform programjával egy olyan kérdéshez nyúlt, amely az 1890- es évek elején a politikai közélet egyik alapvető témájává vált. 1890 őszén a minisztertanács több alkalommal is tárgyalta az előterjesztéseket, amelyekben a vármegyei közigazgatás egyértelműen, mint állami feladat szerepelt.10 1891- ben felgyorsult a megyei törvényhatóságok jogállásának újraszabályozásával kapcsolatos törvény előkészítése, és bár Szapáry a törvényjavaslatban szakított korábbi radikális elképzeléseivel - a megyék területi beosztásán nem kívánt változatni -, ám a megyékben a belügyminiszter által kinevezett állami tisztviselők alkalmazásának koncepciója egyértelműen az önkormányzatiság korlátozását jelentette.11 Mindez a közvélemény számára a hagyományosan jog- és alkotmányvédő szerepkört ellátó vármegyék elleni újabb támadásnak tűnt. A parlamenti ellenzék obstrukcióval reagált a törvényjavaslatra, majd Szapáry az eredetileg átfogó reformokat tartalmazó javaslatát visszavonta, és két általános szakasz törvénybe iktatásával - kormánya megrendült helyzete miatt - megelégedett.12 Az állami centralizáció ezzel természetesen nem ért véget, a központi kormányzat szerepkörének bővítését jelentette az egyházpolitikai reform, valamint az állami anyakönyvvezetés bevezetése, és az 1894. évi, a mezőgazdaság rendjéről szóló XII. te., amely jelentősen kiszélesítette az alapvetően agrármegye mezőgazdasági munkálatok szabályozásával (birtokhasználat, legeltetés, állattenyésztés, stb.) kapcsolatos közigazgatási CSEH Géza: Adatok Szapáry Gyula politikai pályaképéhez. In: ZOUNUK 6. (Szerk.: Botka János) Szolnok, 1991. 369-388. p. Magyarország története 1890-1918. (Főszerk.: Hanák Péter) Bp. 1979. I-II. köt. 55-63. PLAKOS János: A közigazgatási reform ügye a Szapáry-kormány minisztertanácsa előtt 1890-1892. In: Levéltári Szemle, 1998. 3. szám. 3-18. p. CSEH G. 1991. 384. p. Magyar Törvénytár 1889-1891. évi Törvényczikkek. Corpus Juris Hungarici. (Szerk.: Márkus Dezső) Magyar Törvénytár 1000-1895. Millenniumi emlékkiadás. Bp. 1897. 483. p. 310
