Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
teendőinek körét.13 Majd a folyamat újabb állomásaként a 20. század elején a vármegyei ügykezelés is jelentős változáson ment keresztül, megreformálták a közigazgatási eljárást, megszüntették a vármegyei pénztárat.14 Az újonnan alapított vármegye közéletében szinte kezdetektől jelen volt, de az 1870-es évek végétől ismét felerősödött a volt Jászkun Kerülethez tartozó települések és az új megyeszékhely, illetve az egykori Heves és Külső- Szolnok vármegyéhez tartozott részek konfliktusa. Balázsfalvi Kiss Miklós, a vármegye első főispánja, a Jászkun Kerület utolsó főkapitánya a megyétől távol, Kecskeméten élt, ezért kevés szerepet vállalhatott az új törvényhatóság megszilárdításában. így ez az embert próbáló feladat mindenekelőtt az új vármegye első alispánjára, a Jászkun Kerület utolsó alkapitányi tisztségét betöltő Sipos Orbánra hárult.15 A közigazgatási apparátus 1876. november 11- ére költözött át az új megyeszékhelyre, a vármegyei tisztikar tagjai döntően a volt Jászkun Kerület, illetve Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztviselőiből rekrutálódtak.16 A törvényhatósági bizottsági közgyűlés tagjai - összesen 518- an - a megyei települések legnagyobb adófizető polgáraiból és a választott képviselőkből kerültek ki. A vármegye közigazgatási szervezetét és tisztikarát az 1870. XLII. te. szabályozta, ennek értelmében a törvényhatóság központi tisztségviselői közé az alispán, a főjegyző, az első aljegyző, az aljegyző, a tiszti főügyész és alügyész, a házi pénztárnok, az ellenőr, a főszámvevő és alszámvevő, a levéltárnok, a főorvos, a járási orvos, az árvaszéki elnök és ülnök, a központi közgyám, és a megyei állatorvos tartozott.17 Ezen túl a tisztikar tagjai között találhatjuk a vármegyeházán dolgozó iktatószemélyzet, írnokok, díjnokok, hivatali szolgák csoportját, a várnagyot, a nyomdászt, a kapust, a lovas huszárokat, hajdúkat, csendbiztosokat, továbbá a megyei településeken szolgálatot teljesítő járási szolgabírákat és lovas pandúrokat. A Magyar Törvénytár 1894-1895. évi Törvényczikkek. Corpus Juris Hungarici. (Szerk.: Márkus Dezső) Magyar Törvénytár 1000-1895. Millenniumi emlékkiadás. Bp. 1897. 52- 76. p. SCHEFTSIK György (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 166. p. PAPP Izabella: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye első alispánja Sipos Orbán 1835-1926. In: ZOUNUK 11. (Szerk.: Zádomé Zsoldos Mária) Szolnok, 1996. 147-179. p. SIPOS Orbán alispán rendszeres jelentése Jász-Nagykun-Szolnok vármegye állapotáról. Szolnok, 1877. máj. 12. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban: JNSZML) Alispáni iratok CS 9. Jász-Nagykun-Szolnokmegye szabályrendeletei. (Összeáll.: Sipos Orbán) Szolnok, 1880. 14. p. 311
