Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - FÜLÖP TAMÁS: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása és a megyeháza története 1878 és 1930 között
FÜLÖP TAMÁS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE KÖZIGAZGATÁSA ÉS A MEGYEHÁZA TÖRTÉNETE 1878 ÉS 1930 KÖZÖTT Bevezetés Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1878-ban átadott új, impozáns székháza az eltérő történelmi hagyományokkal rendelkező területekből egyesített új törvényhatóság egységének szimbólumává vált. A Szolnok főutcáján álló épület - méreteivel, szerkezetével és építészeti megoldásaival - minden tekintetben megfelelőnek bizonyult arra, hogy a dualizmuskori magyar közigazgatási rendszer keretei között biztosítsa a törvényhatóság működésének alapfeltételeit és kiszolgálja a vármegyei önkormányzatiság igényeit. Az épület azonban önmagában nem garantálhatta a megyén belüli politikai és gazdasági érdekellentétek gyors megszűnését, a „muszáj vármegye” heterogén részei között az alapítás során támadt konfliktusok teljes feloldását. A megyeszékhely szerepért vívott küzdelmeken túl,1 maga a székházépítés, illetve az építési költségek előteremtése is számos konfrontáció lehetőségét rejtette magában,2 nem is beszélve az aktuális belpolitikai vitáknak, gazdasági problémáknak, vagy az állami centralizációt érvényre juttatni igyekvő közigazgatási reformoknak a törvényhatóság közéletére gyakorolt hatásairól. Erről részletesen: SERES Pétemé: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása. Levéltári Füzetek 2. Szolnok Megyei Levéltár. Szolnok, 1975. FÜLÖP Tamás: Vármegyeháza „varázsütésre”. Jász-Nagykun-Szolnok megye székházának megépítése 1876-1878 között. II. rész. In: ZOUNUK 25. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, (Szerk.: Fülöp Tamás) Szolnok, 2010. 289-387. p. 307
