Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)
pontosan egybeesett Törökszentmiklós 100 éves fennállásával: városunkat ugyanis II. Almásy János 1720-ban alapította újra tulajdonképpen a semmiből. A Pánthy család nemesi címere (Siebmacher's Wappenbuch-Nagy címerkönyv. Nürnberg, 1893. 479. p.) Az ifjú iskoláit először Sátoraljaújhelyen kezdte, majd a papi tanulmányokat már az egri papneveldében, illetve a pesti Központi Papnevelő Intézetben végezte el. Áldozópappá 1844. július 18-án szenteltetett fel, s megadta neki a sors, hogy példaképe, Rajner Károly püspök volt a szentelő atya. Még ebben az évben Pyrker János László egri érsek, a már felszentelt fiatal papot a bécsi Szent Ágostonról elnevezett Felső Papnevelő Intézetbe, az Augustineumba küldte, ahol három esztendőt töltött önmaga képzésével, művelésével, szívvel-lélekkel készülvén a papi hivatásra. 1847 októberében érseke hazarendelte, és kinevezte Polgárra káplánnak. Rövid idő eltelte után, az 1847. év végén már újra az érsekségen szolgálta egyházát, mint iktató és szentszéki aljegyző. Két év múlva, 1849-ben elnyerte a szentszéki jegyző címet is, amely megyehivatali kiadói és levéltárnoki munkával is járt. A szabadságharc leverése után Lévay Sándor, mint káptalani helynök irányította az Egri Érsekséget - kinevezett érsek ekkor nem volt -, ám a papsághoz intézett körleveléért az osztrákok bebörtönözték a hírhedt pesti Újépületbe. Pánthy Endre regénybe illő körülmények között, álruhát öltve beöltözött 265
