Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)
helyben székelő közigazgatás s járásbíróság hivatalnokai, a város mindenrendü honoratiorai [értelmiségijei, tisztviselői] s a reform, község lelkészei s számos felei is jelen voltak. A gyász mise- áldozatot a megboldogult leikéért nt. Somogyi Károly tiszán-tuli kerületi alesperes, s tisza-beői plébános mutatta be az Urnák; a temetés többi szertartásai főtisztelendő Valaszkai Trangos József apát s kun-sz-mártoni esperes s plébános végezte sub infula - [főpapi öltözékben]: sírja felett Kovacsóczy István tisza-püspöki plébános szónokion... [A pontosság miatt: aki ekkor még nem volt plébános.] A megboldogult gazdálkodással soha sem igen foglalkozott, hanem inkább sz. hivatalának s a tudományoknak élt, s így kevés vagyont hagyott maga után hátra. S mindamellett, hogy kevés vagyonnal birt, s szegényebb rokonai is vannak, végrendeletében az egyház intézeteiről, sz. czélokról is tehetségéhez képest megemlékezett... Béke hamvainak!”.u A megboldogult Koncz István helyére Bartakovics Béla, az akkori egri érsek, titkárát, a fiatal, de egyházi körökben már jó hírnévnek örvendő Pánthy Endrét nevezte ki 1854. március 7-éh, az iljú pap saját kérésére. Sem Ő, sem újdonsült hívei nem gondolták, hogy Pánthy Endre és Törökszentmiklós neve ettől a naptól mindörökre összekapcsolódik. Ő nem gondolta, hogy szülőhelye Tállya után megtalálta második hazáját, ahol majd teste nyugodni fog, hívei pedig nem gondolták, hogy a törökszentmiklósi római katolikus egyházközség legnagyobb alakját bírhatják hat évig, 1854-től 1860-ig plébánosukként. Ki volt ez a szép reményekre jogosító, később e reményeket be is váltó, ambiciózus, tervekkel és tetterővel teli fiatal pap? Lapozzuk fel a régi iratokat, s ismerkedjünk meg e kiváló ember életútjával! Pánthy Endre életútja Pánthy Endre 1820. július 6-án született nemesi családból a Zemplén megyei Tállyán. A családi nemességet II. Ferdinánd király adományozta Bécsben, 1622. június 21-én kelt címeres levelében Pánthy Ferencnek és fiainak Jánosnak, Andrásnak és Istvánnak.25 Születési helye több okból is nevezetes. Egyrészt a Tokaj-Hegy alj a egyik központja, sok évszázados kultúrvidék a környező településekkel együtt. Másrészt Tállya pontosan Európa földrajzi középpontja. Harmadrészt e mezőváros evangélikus templomában keresztelték meg 1802-ben Kossuth Lajost. Pánthy Endre születési ideje pedig BALÁSSY Ferenc: Egyházi tudósítások. Magyarország. Egri érseki megyéből. Török- Szent-Miklós, martiusban. In: Religio, 1854. ápr. 2. 316. p. (Beszúrásoka szerzőtől.) Siebmacher's Wappenbuch - Nagy címerkönyv. Nürnberg, 1893. 479. p. 264
