Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)

dátumában. Szeptember 8. ugyanis az egyházi hagyomány szerint Szűz Mária, Magyarország Védőasszonya - Patrona Hungáriáé - születésnapja, s e napot Kisboldogasszony, vagy Kisasszony napjának is nevezik. Tehát a magyar államiságot és nemzetünket jelképező Szent Koronát a Megváltó édesanyja, égi pártfogónk születésnapján lelték meg. Elképzelhető persze, hogy esetleg szándékosan erre a napra időzítették a szenzációs hírt: „Lesz még magyar feltámadás, bízzunk az égi jelben!” - gondolhatták az akkori magyarok, szerte a Kárpát-medencében.

Részfejezetünk végén nézzük meg, mi történt a törökszentmiklósi római katolikus egyházközségben ez idő tájt, azaz 1854 elején. A hívek gyászoltak. Meghalt plébánosuk Koncz István, aki csaknem 20 évig, 1835-től 1854-ig szolgálta törökszentszentmiklósi plébánosként az Istent és a híveket. A plébános a hitélet mellett a közéletet sem hanyagolta el, ő volt az 1842-ben megalakult Törökszentmiklósi Kaszinó, vagyis az „Olvasó- és Társalkodó Egylet” első elnöke is.

Koncz István törökszentmiklósi plébános aláírása és pecsétgyűrű-lenyomata (EFL r. sz. 1695: Törökszentmiklós 1806-1882 877/1847)

Elhunytáról és temetéséről így írt ssy. aláírással a Religioban egy törökszentmiklósi levelező, aki szinte biztos, hogy Balássy Ferenc káplán volt: „Egri érseki megyéből, Török-Szent-Miklós, martiusban. - Nagyontisztelendő Koncz István török-sz.-miklósi plébános, érdemesült alesperes, apostoli jegyző s.s.m.m.s bölcsészet tudora, s a kun-sz-mártoni alesperesi kerület idősbike, életének 65-ik, papságának 42-dik évében három heti betegeskedése után február 25-ik napján jobb létre szenderült. Hidegült tetemei február 29-ikén takarittattak el díszes halotti ünnepélylyel, mellyen nemcsak a megboldogultnak tiszán-tuli és kun-szent-mártoni kerületbeli paptársai s jó hívei, hanem az itt

263