Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)
Érdekesség, hogy katonaszállásként Törökszentmiklóson 55 tiszti szobát, 1.124 legénységi helyiséget és 755 istállót írtak össze.16 Az 1860. évben kiadott összefoglaló műből a következőket tudhatjuk meg: „Török-Szent-Miklós, hajdan Bállá Sz.Miklós, magy.m.v. [magyar mezőváros] a Tiszától délre 1/2 órai távolságra, ennek Tinóka nevű kiszakadása mellett, Szolnokhoz 3 mfdnyire [magyar mérföld, kb. 8.000 méter] a Debrecenbe vivő tiszai vaspálya szomszédságában. Népessége, 1362 csinosan épült házban, 10437 fő, kik kevés izraelitát és czigányt kivéve, mindnyájan magyarok, s felerészben katholikusok, fele részben reformátusok, s főleg szántásvetéssel és baromtenyésztéssel foglalkoznak, azonban van 13 kézművese [Itt az utolsó számjegy minden bizonnyal lemaradt, tehát százharminc- egynehány kézművesről van szó, ugyanis az 1851-es országos leírásban már 125 a kézművesek száma.] és 8 kereskedője is. Hetivásárokat szerdán, országos vásárokat április 17, jul. 26, oct. 4-kén tart mindenkor e napok hétfőjén. Van itt derék kath. és ref. templom, takarékmagtár, kisdedóvó. [Ami valójában nem volt, az első törökszentmiklósi óvoda ugyanis 1880. november 14-én nyitotta meg kapuit.] kath. és reform. 4 osztályú elemi iskola, szegényház 10 ággyal, melyet az Almásy család 1815-ben alapított koldusok számára, gyógyszertár. A szolnoki [helyesebben Külső-Szolnok megyei] gazdasági egylet itt szokta tartani üléseit, mely alkalommal lóversenyek is tartatnak. ”.17 17 Uo. 332. p. FÉNYES E. 1860. 140-141. p. (Beszúrások a szerzőtől.) 259
