Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)

TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)

Törökszentmiklós 1860 körül, a II. katonai felmérés térképén

„Határa magának 21 408 hold, de a hozzákapcsolt pusztákkal együtt 104 615 hold. E puszták pedig a következők: Kengyel, 16 930, Szent Tamás, 10 191, Tenyő, 15 527, Szakállas, 3450, Bállá, 3494.550 holdnyi területtel. Török Sz. Miklóst magát, s most említett pusztákat Bállá és Szakállas kivételéve 1849 előtt az Almásy család bírta osztatlan állapotban. Mostani főbb birtokosait a megye-birtokosok sorozatában előadtuk. Bállá pusztát egészen a kir. kincstár bírja.

Földje kevés szikkel vegyitett, és északkeletről igen csekély homokot kivéve, általában gazdag aczélos fekete föld, mely híres tisztabuzát, repczét, sok és erős dohányt, kétszerest (azaz rozzsal elegy búzát - G. Z.), árpát, zabot, kölest, tengerit terem, de burgonyát nem, s rozs nem is vettetik. Legelője a szárazon szikes, a tiszai részen posványos és árvízzel szokott elöntetni. Szőlőskertje, mely 257.1044 holdat foglal el, közönséges mezőségi bort terem. Ökröket szépeket nevel, s marhatenyésztése eleggé virágzó, mert csak maga a városi lakosság 1851- 2341 darab lovat, 679 ökröt, 1315 tehenet, 11 656juhot mutathatott fel, ide nem számolván a pusztákon divatozó nagyszerű birkatenyésztést és ökörhizlalást.

E város régente Bala Szent Miklósnak neveztetett a török birtoka előtt, ki itt várat is épített, és a sánczok nyomai, s a várba levő török mecset maradványai most is láthatók. [A sáncok nyomai még igen, a mecset

260