Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - GALSI ZOLTÁN: Adalékok a Törökszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség történetéhez Pánthy Endre plébánossága idején (1854–1860)
általában egymásra épülnek, sőt sokszor ugyanazokat az adatokat tartalmazzák. A népességszám változásáról az évenként megjelent Egri Egyházmegyei Schematismus-ból tájékozódhatunk. Mivel a dolgozat tárgya az 1854 és 1860 közötti időszak, ezért a kezdő- és záró-esztendőben megjelent ismertetőket szeretnénk bemutatni. A jubileumi 25. Zounukban Csőke Tibor ismertette az 1851-es és 1859-es leírásokat. Az 1854-es leírás szerint „Jelenleg Török-Sz.-Miklós csinosan rendezett mezőváros, mellytől nevezteti magát az Almásy család... Népessége... - 1850/1-ben családfő 1994, lélekszám 8644, ebből férfi 4315, nő 4379=8644 Magyar 8489, német 3, czigány 67, zsidó 135 = 8644 R.kathol.4259, gör.n.e. (görög nem egyesült, más néven orthodox, vagy görögkeleti - G. Z.) 29, evang. 58, helv, (helvét, vagyis református - G. Z.) 4214, zsidó 135 = 8644 Nőtlen 2299, hajadon 2078, nős 1910, férjes 1918, özv. fi 106, özv. nő 383 = 8644 ...Foglalkozása a lakosoknak földmivelés, s főleg marhatenyésztés... Iparüzök: csizmadia 37, kereskedő 9, szűcs s takács 18, molnár 8, kovács, asztalos s kerekgyártó 20, szappanfőző 1, czipész 3, szabó 8. Ház ... 1850/1-ben 1362, ebből urasági 148, telkes 391, kér. (keresztény - G. Z.) zsellér 804; zs.zs. (zsidó zsellér - G. Z.) 3 (Ugyanezen mű 329. oldalán viszont 668 zsellérről számol be a szerző. - G. Z.) lelkész s tanító lak 11, község ház 5. Telek 213 3/4; ebből 4 2/4 telkes 1, 2 1/2 telkes 2, 2 1/4 telkes 1, 2 telkes 2, 1 3/4 telkes 2, 11/2 telkes 5, 11/4 telkes 1, 1 telkes 29, 3/4 telkes 32, 1/2 telkes 215, 1/4 telkes 101. ”.n A forrás megemlíti még, hogy a mesteremberek közül „... jobbak közzé tartoznak a Szolnok, Mező Túr, Török Szent-Miklós és Tisza-Füreden lévők.”.13 Létezett már ekkor Törökszentmiklóson „kóroda” - azaz kórház, illetve ez esetben szegényház -, „...melly az Almásy család által alapittatott, s kezeltetik; legutóbbi időkben azonban a cs. kir. katonaság használatára engedtetvén egy ideig eredeti ezé íjára nem használtatott” ,14 Országos út kettő is érintette Törökszentmiklóst, a Pest-Debrecen és a Szolnok-Kolozsvár (Mezőtúr felé) utak, egy pedig, a Törökszentmiklóstól Tiszafüredig húzódó, városunkból indult ki. A települést, mint fontos postaállomást is számon tartották.15 PALUGYAY I. 1854. 365-367. p. Uo. 337. p. Uo. 339. p. Uo. 348. p. 258
