Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
középtájon folyt keresztül Jászfelsőszentgyörgy és Kerekudvar területén. Iva és Hacak pedig Jászberénytől délre, a határjárásban felsorolt települések szomszédságában feküdt. Egy 1270 előtt készült hamis oklevélben az örökös nélkül elhalt Márton bán Ipolyságot a királyra hagyta, aki azt a királyné védelme alá helyezte. Hont-Pázmány nembeli Miklós 1272 előtt elfoglalta a monostor kegyuraságát, de 1272-ben azt IV. László visszavette tőle. A prépostság még a XIV. században is a királynék támogatását élvezte.37 A Jászberény határába olvadt Ivára és Hacakra, noha egyházi birtokot törvényeink szerint nem lehetett elidegeníteni, a jászokon kívül mások is igényt tartottak. 1274-ben IV. László Benche várjobbágyot Iva és Hacak birtokaival kivette a honti vár alól és a nemesek sorába emelte, 1276-ban pedig a váci káptalan megjárta részére Iva és Hacak (más néven Honti) határait, ennek azonban a sági konvent ellentmondott. 1333-ban az esztergomi konvent Szolnok megyei nemesektől és nemtelenektől azt tudakolta, hogy Iva és Hacak a sági konventet illeti-e, s igaz-e, hogy László fia István 12 jobbágyháztartást elpusztítva elmenekült.38 A. sági konvent nem tudván mit kezdeni az 1334-ben is még néptelen birtokkal, ezért Ivát és Hacakot István mesternek, Károly Róbert személyi jegyzőjének hat évre átadta „az ő birtoklása, haszonélvezete és felvirágzása céljából, valamint a mi egyházunk épülése érdekében”, azaz benépesítés céljából.39 1342-ben ismételten beiktatták a két praedium birtokába a sági káptalant,40 amely, mint már említettük, 135o-ben tíz évre benépesítés céljából bérbe adta a jászok bírájának. A bérbeadás évétől számítva Iva és Hacak birtokra vonatkozóan az írásos források megszűntek, s többé nem formált azokra jogot a sági konvent sem. Magunk korábban arra gondoltunk, hogy Iva és Hacak nem lehettek az Árpád-korban jelentős települések, mert régészetileg nem sikerült őket Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század). (Főszerk.: Kristó Gyula) Bp. 1994. 590. p. GYÖRFFY Gy. 1987. 102-103. p. BENEDEK Gyula: Oklevelek Kiilső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből. In: Zounuk 6. (Szerk.: Botka János) Szolnok, 1991. 297. p. Az egyházi birtokok bérbeadásáról, mint az üres praediumok benépesítésének egyik formájáról, lásd Szűcs J. 1993. 175-176. p. GYÖRFFY Gy. 1987. 102-103. p.; BENEDEK Gy. 1991. 306-307. p.; TÓTH P. 2008. 12-15. p. 19
