Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
azonosítani,41 de még ugyanebben az évben megjelent másik tanulmányunkban már csupán azt hangsúlyoztuk, hogy „Becsei Töttösnek, a jászok bírójának, nem sikerült sem Ivót, sem Hacakot benépesítenie”.42 Hozzátesszük, Töttös mester, aki 1346-ban hasonló céllal a szekszárdi apátság Éld nevű, Fejér megyei, a Duna mellett fekvő birtokát is húsz évre átvette, annak a példája alapján bizonyíthatóan nem is nagyon gondolt arra, hogy Ivával és Hacakkal kapcsolatban a szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tegyen.43 Szent Pál A Jászberénytől délre, Ivától és Hacaktól északra fekvő település a tatárjáráskor elpusztult. Szinte teljesen bizonyos, hogy ez a település nem azonos azzal a Szentpállal, amelyet hol Erk és Pásztó, hol Pétervására és Szentjakab között soroltak fel.44 A régészetileg azonosított település csupán egyszer szerepel egy 1432. VII. 26-án kiadott oklevélben Szentpálteleke néven,45 Zsigmond királynak az egri káptalanhoz címzett levelében, amelyben parancsot adott arra, hogy a birtokba iktassák be Kátai Lászlót, Külső-Szolnok vármegye ispánját és testvérét Mihályt, aki 1427-28-ban a kunok és jászok bírája volt.46 A XI. században felépített templomának47 védőszentjéről 41 SELMECZI L. 2005a. 33. p. Egyet kell értenem, hogy Tóth jogosan gyakorolt kritikát ezzel az érvvel kapcsolatban. TÓTH P. 2008. 10. p. Ugyanakkor cáfolnom kell a korai településnyomok eltűnésével kapcsolatos megállapításait. Miután a neolitikumtól kezdve az emberi közösségek településeiket árvízmentes magaslatokon hozták létre, a vízrajzi változások azokat általában nem érintették. Amennyiben érintették, azok minden esetben a későbbi folyószabályozásokhoz köthetőek. Az ártér mesterséges összeszűkítésével kerültek korábbi árvízmentes magaslatok ártéri területre. A terület későbbi beépítése és feltöltődése pl. nagyon jól nyomon követhető pl. Jászberényben, azonban ebben az esetben a település több évszázados lakottsága bizonyított. 42 SELMECZI L. 2005b. 582. p. 43 FÜGEDI Erik: Az újratelepítés. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. (Szerk.: Székely György) Bp. 1953. 213-224. p. 44 GYÖRFFY Gy. 1987. 135-136. p. Györffy, minden bizonnyal tévesen, úgy gondolta, hogy azon a tájon, ahol a Szent Pál-halom található Apáti 1-et vagy Ivát kellene találnunk. Az Árpád-kori átlagos faluhatárokat figyelembe véve Berény és Iva között bőségesen el kellett férnie még egy településnek. 45 BENEDEK Gy. - ZÁDORNÉ ZSOLDOS M. 1998. 131. p. 46 GYÁRFÁS I. 1883. 214. p. 20
