Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 26. (Szolnok, 2011)
TANULMÁNYOK - SELMECZI LÁSZLÓ: A Jászság betelepedése és kialakulása
fűzet jelölő főnév rejlik,32 míg a Hacak (Hatzok, Hachak) szó jelenlegi tudásunk szerint hátszeg jelentésű.33 Iva és Hacak birtokokkal az (ipoly)sági (áahy - Szlovákia) monostornak az alapítója és építtetője Hont-Pázmány nembeli Márton bán, mint saját öröklött birtokaival adományozta meg a sági prépostságot. A tatárjárás idején a prépostság alapítólevele elveszett, ezért az Ipolyságon tartózkodó IV. Béla királlyal 1245-ben Márton bán özvegye összeíratta a kolostor javait, s ekkor számos Ipoly környéki és egyéb település mellett Iva és Hacak határait is leírták.34 Az oklevél szerint az első határjel kelet felől, a Zagyva folyó mellett van és itt e földek határosa Szórád possessio, délről pedig egy másik Iva nevű föld, amely a honti vár jobbágyainak a birtoka. Ezután egy Farkas nevű birtokos Kér nevű birtokával tartja a két föld a határt, majd egy sarok határjelnél nyugatnak fordul és egy Egres nevű faluval tartja a határt. Ezután ismét megérkezik a Zagyva folyóhoz a határ és itt északról a szekszárdi egyház földje a szomszéd. Majd átlép a határ a Zagyva folyón, bekerít egy kis földdarabot és visszatér a folyónál lévő első határjelhez. Györffy a határjárás kiindulópontjául szolgáló Zagyva szakaszt a folyó jászteleki szakaszával, Kért a jánoshidai határban található Tótkér pusztával, Egres falut Egreskátával és a szekszárdi apátság birtokát Apátival azonosította.35 Helyesen vette észre, hogy az említett oklevélben másodjára említett Zagyva folyó nem lehet más, mint a Hajta, tehát a dokumentumban a Zagyva és a Hajta folyó is egyaránt Zagyva néven szerepelt.36 Nem is igen lehetett a ma ismert Zagyva, hiszen az nagyjából KISS L. 1988. I. köt. 639. p. GYÖRFFY Gy. 1987. 293-294. p. GYÖRFFY Gy. 1987. 102-103. p.; BENEDEK Gyula - ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelek 1075-1526. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 3. Szolnok, 1998. 48. p.; TÓTH P. 2008. 11. p. Itt kell megjegyeznünk, hogy messzemenően egyetértünk azzal a kritikával, amelyet Tóth gyakorolt Benedek elképzelésével kapcsolatban, amellyel Ivát Iványnak és Hatzakot Nacsának olvasta, s előbbit a Besenyszög határában található Szögszentivánnal azonosította, Hacakot azonban nem tudta lokalizálni. BENEDEK Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból. In: Zounuk 5. (Szerk.: Botka János) Szolnok, 1990. 281. p. GYÖRFFY Gy. 1987. 102. p. Györffy azonosításával minden mérvadó kutató egyetértett. GYÖRFFY Gy. 1987. 41. p. Az „Almás ér” (Az egykori 17-18. századi) periratok szerint „Hajta folyó, fluvius Hajta”) vize régen Felsőszentgyörgy felett belefolyhatott a Zagyvába és még régebben ugyanitt a Zagyva folyt a Hajta mocsárba. NEMES Gerzson: A Zagyva- és a Tamavölgy jászkerületi vízügyeinek krónikája (1279-1876). Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 28-29. Szolnok, 1981. 34. p. 18
