Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - BOTKA JÁNOS: Kunok-jászok katonáskodása és bandériumi hagyományai
A Lehel-huszárok zászlaja 1848-49-ből (Foltiny István - 1938-1943)60 Nem befolyásolta ezt az ezred 1848-ban tanúsított hősi helytállása sem, mely a „Lehelhuszárok” (14. számú huszárezred) példájával együtt a magyar szabadságharc legmaradandóbb jászkunsági emlékei közé tartozik. Nemzeti történelmünk e hősi korszakának jászkun vonatkozásait többen is feldolgozták. Annyit mégis szükségesnek tartunk mi is megemlíteni, hogy bizonyítottan a jász és kun települések - kivétel nélkül - mindent megtettek a haza védelmében. így van ez akkor is, ha elsősorban huszárok szerettek volna lenni, és a határozott idejű (4 évre szóló) katonai szolgálattól idegenkedtek. Ez utóbbit a források így rögzítették: „Az egész hadjárat alatt - tartson az bár 10 évig - örömmel szolgálandanak, de magukat meghatározott évig lekötni nemigen hajlandók. Az 1849. június 14-én készített kerületi közgyűlési kimutatás pontosan rögzíti, hogy a nemzetgyűlés által 1848 és 1849-ben megajánlott 250 ezer újoncból nemcsak a Kerületekre eső 3.731 főt állították ki, hanem 237 katonával többet is adtak. Ezek jórészt a korábbi 2500 fős nemzetőrség legképzettebb tagjaiból kerültek ki. A fenti létszámhoz még feltétlenül hozzászámítandó a végül 1400 lovasból álló Lehel-huszárezred is. 60 58 BABUCS Zoltán „A Lehel-huszárok (!) zászlajának elő- és hátlapjáról” közöl fotót. In: BABUCS Zoltán: Jászkun egyenruhák és hadi jelvények. Zounuk 24. évf. (Szerk.: Fülöp Tamás) Szolnok, 2009. 125-126. p.; 128. p. Vö: BOTKA J. 2000. 133-134. p.
