Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: I. világháborús haditettleírások Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Vitézi Székének iratanyagában
szinte valamennyien a világháború kipróbált veteránjai közé tartoztak. A Vitézi Rend szervezése formálisan alulról, népi kezdeményezésből indult. A Jász- Nagykun-Szolnok megyei kötődésű kormányzó 1920 áprilisában a románok kivonulása után, Karcagra látogatott és ez alkalommal Karcag városa vitézi telkek alapításának céljából 100 kh földterületet ajánlott fel.3 Ezek után a kormányzó a nagybirtokosokat és a testületeket ingyenes telekadományozásra szólította fel, ám viszonylag kevés önkéntes felajánlásra került sor és a telekosztást össze kellett kapcsolni a Nagyatádi-féle földreform végrehajtásával. A földreform során juttatott földterületet már nem ingyen, hanem törlesztőrészletek, vagy járadék fizetése ellenében vehették birtokba a Vitézi Rend földműveléssel foglalkozó tagjai.4 A vitézek bérelhettek is földet és az államfő jóváhagyásával meglévő saját birtokaikat vitézi telekké nyilváníthatták. A vitézi telket eladni, vagy haszonbérbe adni nem lehetett. A gazdálkodáshoz kedvezményes hiteleket, nemesített vetőmagot, műtrágyát, a honvédségtől leselejtezett lovakat kaptak tulajdonosaik.5 A telket hagyatéki úton sem oszthatták fel és általában az elsőszülött fiú, a vitézi cím és birtok várományosa örökölhette. Alkalmas férfiutód hiányában az örökhagyó lánya haszonélvezeti joggal bírt, akinek férje várományossá, illetve vitézzé válhatott. A vőnek ebben az esetben kötőjellel, kettőzött alakban felesége családnevét fel kellett vennie.6 1930-ban országos viszonylatban a tiszti vitézi telkek átlagos nagysága 58 kh, a legénységi telkeké csupán 11,1 kh volt.7 A tiszti és a legénységi állományhoz tartozó vitézek nemcsak földvagyonuk, hanem társadalmi helyzetük szerint is élesen, szinte kasztszerűen elkülönültek egymástól, ami a Horthy-korszakban a hadseregen belüli tiszt-altiszt viszonyt, sőt a Horthy-korszak egész magyar társadalmára jellemző merev tagolódást tükrözte. A Vitézi Rend szervezeti felépítésének hierarchiája a történelemkönyvekben gyakran ábrázolt hűbéri társadalom mintájának szerkezetét idézte és egyúttal a közigazgatás tagolódásához igazodott. A Rend élén a mindenkori főkapitány, maga a kormányzó állt. A Vitézi Rend legfőbb hivatali szerve az Országos Vitézi Szék volt. Ennek alárendelve átlagosan NÉGYESY László: A Vitézi Rendről. I. In: Zounuk 14. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve. (Szerk.: Zádomé Zsoldos Mária) Szolnok, 1999. 163. p. 4 TÁTRAI Szilárd: A Vitézi Rend első évtizedének története. In: Hadtörténelmi Közlemények, 1997/1. 63-66. p. TÁTRAI Szilárd: A Vitézi Rend története a harmincas évektől a felszámolásig. In: Hadtörténelmi Közlemények, 2000/1. 37. p. 6 TÁTRAI Sz. 1997. 86. p. 7 TÁTRAI Sz. 1997. 67. p. 508
