Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
ADATTÁR - CSEH GÉZA: I. világháborús haditettleírások Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Vitézi Székének iratanyagában
három-négy megyére kiterjedő hatáskörrel nyolc törzsszék működött élükön a törzskapitányokkal, majd a vármegyei vitézi székek következtek. Legalsóbb szerveknek a vitézi járások számítottak, melyek működését hadnagyok irányították. Az egyes családokkal a személyes kapcsolatot vitézi őrmesterek, a szervezet legalacsonyabb rangú tisztségviselői tartották.8 Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Vitézi Széke Császi József százados, székkapitány vezetésével 1921. július 13-án kezdte meg működését. Császit 1932-ben Miklay Frigyes őrnagy követte a székkapitányi tisztségben. 1934-ben a megyében 2282 kh 588 négyszögöl vitézi telket, 85 tiszti vitézt, 7 tiszti várományost, 269 legénységi vitézt és 42 legénységi várományost tartottak nyilván. Csupán 116-an rendelkeztek vitézi telekkel, ugyanis az állomány kétharmada nem igényelt, vagy nem kaphatott vitézi földet, mivel nem mezőgazdasági foglalkozást űzött.9 A vitézi cím azonban az értelmiségiek, az iparosok, fegyveres testületek tagjai, köztisztviselők, állami és önkormányzati alkalmazottak számára is előnyt jelentett. Az iparosok közmegrendelések esetében 6 %-os szállítási kedvezményben részesültek. A vitézek könnyebben juthattak altiszti és segédtiszti állásokhoz. Családtagjaikkal együtt igénybe vehették a honvéd- és közrendészeti kórházak gyógykezelését, fogászati ambulanciáikban az ellátást. Utazási kedvezmények illették meg őket, és Budapesten a vitézi parcellában sírhelyet is biztosítottak az elhunytaknak.10 A kedvezmények ellenére a háborús kitüntetések birtokosai közül sokan mégsem jelentkeztek a Vitézi Rendbe. A hivatásos honvédtisztek egy része önérzeti okból maradt távol, mivel tartottak attól, hogy katonai előmenetelüket tiszttársaik a vitézi címnek fogják tulajdonítani. Számos értelmiségi és köztisztviselő liberális politikai nézetei miatt nem kívánt a kormányzóhoz és a jobboldali kurzushoz szorosan kötődő militarista testületbe belépni. Jász- Nagykun-Szolnok Vármegye Vitézi Székének különleges helyzetére utal, hogy kenderesi birtoka révén az országos főkapitány, nagybányai Horthy Miklós kormányzó is a megye tiszti vitézei közé tartozott. A Vitézi Rend tiszti- és legénységi állományába meghatározott háborús kitüntetések birtokában lehetett felvételt nyerni. Míg a tisztek TÁTRAI Sz. 1997. 60. p. SCHEFTSIK György. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 230. p. A Scheftsik- monográfiában közölt adatok valószínűleg hiányosak, 1934-ben több vitéz élt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén. 1921-1939 között a Jász-Nagykun- Szolnok megyei vitézek törzskönyvében 486 vitéz és 139 várományos adatait jegyezték fel, számuk azonban az elhalálozások és az évenkénti vitézzé avatások miatt folytonosan változott. TÁTRAI Sz. 2000. 38-39. p. 509
