Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: „Csillag esik, föld reng: jött éve csudáknak!…" Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt Attila hun király székvárosa? – egy 18. sz.-i forrás elemzése

A folyók nevei hiányoznak, de hiányoztak-e Priscos eredeti szövegéből? Nos Salamon Ferenc is azon a véleményen van, hogy a görög történetíró eredeti munkájában még leírta a folyók nevét és természetét. Mert aki ilyen színesen és részletesen bemutatja a hunok településeit, Attila fogadását, miért nem pazarolja a tintát a folyók bemutatására? Szerinte az eredeti szövegből kivonatot készítő bűne lehet, hogy kimaradt néhány folyó neve. Hiszen Priscos műve mégsem geográfiai leírás, hanem inkább útibeszámoló. Merészebb feltételezés azonban, hogy Priscos művét

meghamisították, átírták. Ennek azonban bizonyítékát nem tudjuk bemutatni.

Jordanes még kiegészíti Priscis leírását a következőkkel:”... arra a helyre érkeztünk, a hol egykoron Vidigoiát, a gothok ama legvitézebbjét a szarmaták csellel megölték; innen pedig nem sokára ahhoz a faluhoz, a hol Attila tartózkodott... ”. Ad ez valamilyen támpontot? Semmit nem mond Jordanes kiegészítése. Ő soha nem járt Attila birodalmában, és a gótok itt megnevezett királyát más művében is nagy lelkesedéssel emlegeti.

De térjünk vissza forrásunkhoz. Miután Attila és a követek átkeltek ezeken a folyókon, még aznap megérkeztek a hun király főszállására Bánhalmára. A mellékelt térképen be is jelölték az útvonalakat és Bánhalmát. Apró szépséghiba, hogy a térkép egy kissé torz. Bedekovich Lőrinc mérnök pirossal apróbb földrajzi helyesbítéseket is tett a rajzon, bejelölve Bánhalma valódi fekvését. Priscos leírása ugyanis azt mondja, hogy Attila szállása egy nagy folyó mellett feküdt. Tehát szó sincs arról, hogy átkeltek a Tiszán, csupán a kanyargós folyó mentén fekvő településre érkeztek meg.

Mi az, ami még Bánhalma mellett szól? Priscos elbeszéli, hogy a hun király palotája kőben és fában szegény vidéken épült. Tehát ezeket az építőanyagokat úgy szállították ide más vidékről. Forrásunk ezt úgy értelmezi, hogy a Tiszán szállították (valószínűleg tutajokon) az építkezésekhez szükséges nyersanyagot.

Milyen lehetett Bánhalma a forrás keletkezésének idején? A település ekkor már az újjáépített Sóút egyik fontos átkelőhelye. Az útvonal jelentősebb hídjainak tervezése és kiépítése Fortunato di Prati kamarai mérnök nevéhez fűződik, aki a sószállítások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a jelentősebbeket kőből építette.

A Bánhalmánál épült Kákát hídról egykorú leírás és a híd mellett épült emlékoszlop alapján megállapíthatjuk, hogy a híd háromnyílású volt és faragott kövekből épült. Teljes hosszát kb. 37 méterben jelölték meg. A híd fontos objektumnak számított és katonai ellenőrzés alatt állt. Őrzésére Szolnokról küldtek ki katonaságot, amelyet havonként váltottak. Ezt a hidat azonban az 1739-ben levonuló árvíz elpusztította. A fontos Sóúton a közlekedés nem állhatott meg ezért a kőhíd helyett faludat építettek.

503