Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: „Csillag esik, föld reng: jött éve csudáknak!…" Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt Attila hun király székvárosa? – egy 18. sz.-i forrás elemzése

értelmezés szerint ez hun nyelven Dereka. Tehát a görögök átkeltek a több oldalágra szétváló Temesen, amelyet az akkori elnevezés Temes Derekának ismert. A másik a Tiga vagy Tega, amelynek első betűjét elírták így ez a Béga lehet. A Tiphisas alatt pedig nem a Tiszát kell értenünk, hanem a Marost.

Priscos a következő sorrendben írja le a folyókat: Drecon-Temes, Tigas-Béga, Tiphisas-Maros. Vessünk egy pillantást a térképre, és azonnal megállapíthatjuk ahhoz, hogy Bánhalmára érjenek ebben a sorrendben kellett átkelniük a folyókon. Salamon ezzel szemben tanulmányában a következő sorrendet tárja elénk: Drecon-Karas, Tigas-Tisza, Tiphisas-Temes. Ezzel az értelmezéssel probléma van, ugyanis ezek szerint a görögök átkeltek a Tiszán. Pedig ez nem így van, nem lépték át, csak a közelében fekvő fejedelmi udvarhoz mentek.

Az 1792-es forrás folyóneveit erősíti meg egyébként Magyarország első történelmi atlasza is. A Tomka Szászky János által készített atlaszt 2004- ben tudományos magyarázatokkal ellátva újra kiadták.32 Ha rátekintünk a 7. számú térképre máris feltűnik a két folyónév a Tigas és a Dracon. Az utóbbi valószínűleg a Temes, a Tigas pedig a Béga. A kezdetleges térkép nagy torzulásai miatt lehet a Marosnak is vélni, de semmiképpen nem lehet a Tisza. A forrás értelmezése szempontjából ugyanis az a döntő, hogy a követség átkelt a Tiszán vagy csak a közelébe jutott el.

Forrásunk még Attila útját is megpróbálja rekonstruálni. Ez a következő: Arad (vagy közvetlen környéke), Kuvin,33 Kovaszincz,34 Székújvár. A görög követség és Attila talán Gyula környékén találkoznak újra. A hun király és kísérete megelőzi őket, mivel nagy tiszteletlenség lenne előttük járni. Priscosék ezután még átkelnek néhány folyón. Ezeknek a nevét viszont nem közli és nem írja le azt sem mely folyó mellett állt Attila székhelye, csak annyit közöl, egy nagy folyó partján. A Maros után a folyók neveinek kiderítése már csak találgatás lehetne.

Forrásunk szerint a Maros után a következő folyókon keltek át utasaink: Fejér (Fehér) Körös, Sebes Körös, Fekete Körös, Berettyó. Salamonnál viszont ez olyan benyomást kelt az olvasóban, hogy Priscosék kikerültek egy csomó holtágat, azután átkeltek a Tiszán és megérkeztek Szeged tájékára ahol Attila főtábora állt.

TOMKA SZÁSZKY János: Magyarország történelmi és közigazgatási atlasza (1751). Bevezetés az ókori és középkori Magyarország földrajzába (Introductio) (1781) Magyarország első történelmi atlasza. Bp. 2004. 23. p.

Kuvin ma község Arad közelében.

Azonos lehet a mai Kovászi nevű településsel, amely ma Arad közelében fekszik.