Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: „Csillag esik, föld reng: jött éve csudáknak!…" Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt Attila hun király székvárosa? – egy 18. sz.-i forrás elemzése

A követek útja a Morava völgyében vezetett. A Dunán hun révészek segítségével Ráma környékén keltek át, de előbb érintették Passarovicz települést.29

Miután átkeltek a Dunán, Attila sátortáborába kérette őket. A temérdek hun harcos feltűnt Priskosnak, mivel éppen béke volt ezt talán úgy értelmezhetjük, hogy a harcosok a nyári szálláshelyre (vagy helyekre) készülő hun királyt kísérték, majd ezután ők is elfoglalták az udvartartás körül kör alakban a nekik kijelölt szálláshelyeket.

Forrásunk egyértelműen leírja, hogy Attila sátortábora az akkori Nádas birtok környékén, Hosszúmezőtől30 egy mérföldre terült el. Nem sokat időztek ezen a helyen, másnap Attilával együtt észak felé indultak. Csekély ideig haladhattak együtt. A hun király ugyanis másfelé vette az irányt. Esca leányához indult Krassóvár felé egy faluba arra a területre, amelyet ma Bánátnak neveznek.31

A görögök pedig tovább haladtak Versec felé, ahogy írja, könnyebb és egyenletesebb utat találva. Tekintsünk csak a mellékelt térképre. Priscos azt írja, hogy könnyű és egyenletesen járható úton, széles síkságon át folytatták útjukat és sok hajózásra alkalmas folyón keltek át. Mindenekelőtt tisztázni kell mit jelentett a hajózásra alkalmas folyó. Priscos minden széles folyót ilyennek tekintett, vagy pedig az ő szemszögéből azok is hajózásra alkalmasak, amelyeken a hun révészek kis ladikjaikon átkeltek. Ugyanis ő írja le azokat a kis dereglyéket, amelyeket a hunok szekereken szállítanak.

A krónikás nem említ településneveket, ami azért is furcsa, mert a hunoknak ezen a területen nemcsak sátortábora, hanem házakból álló falvaik is voltak. Vagy nem tudta ezeknek a nevét, vendéglátói pedig nem közölték vele. A folyók nevét viszont leírja, amit véleményem szerint éppen a hunoktól tudott meg. Ezek a folyók az egyetlen támpontok és egyben a nagy tévesztések forrásai is. Nézzük csak meg, mit mond forrásunk ezekről. Priscos három folyó nevét említi, ezek a Drecon, Tigas, Tiphisas. Melyik folyónak felnek meg ezek a korabeli értelmezés szerint? Mindjárt itt van a Drecon. Az akkori

Passarovicz ismertebb nevén Pozsarevac. Ma város Szerbiában, Belgrádtól 80 km-re délkeletre. Itt kötötték meg a pozsareváci békét 1718-ban, aminek következtében megszűnt a török uralom Magyarországon. Állítólag Attila és Bléda fogadott már itt bizánci küldötteket, akkor a neve Margus volt.

Ez a település azonos lehet a mai Néramezővel, amely napjainkban Romániában található település. Nevét említik Langenfeldnek amely a forrás keletkezésének idején Krassó- Szörény vármegyében fekvő község.

Bánát vagy Bánság ma történelmi-földrajzi régió a Kárpát-medence Délkeleti részén. Természetes földrajzi határai a Duna, Tisza, Maros. Forrásunk keletkezésének időpontjában Temesi Bánság néven ismerték ezt a területet.

501