Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: „Csillag esik, föld reng: jött éve csudáknak!…" Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt Attila hun király székvárosa? – egy 18. sz.-i forrás elemzése
Tápiószentmártonban az utóbbi években erős Attila kultusz jött létre. A település határában fekvő Zöldhalom pusztán 1924-ben találták meg a híres szkíta aranyszarvast. Az akkori tudományos felfogás szerint a szarvas a Kr.e. 400 táján élt ismeretlen fejedelem pajzsdísze volt. A tápiószentmártoni birtok lelkes amatőr régész tulajdonosai Blaskovich György és János azonban azt feltételezték, a szarvas a nagy király Attila tegezét ékesítette. A földből több régészeti lelet is előkerült, ami azt az elképzelést alakította ki a két testvérben, hogy Attila városának itt kell lennie. A ménesbirtok istállói melletti dombot azonosították Attila nyughelyével. A dombról állítólag gyógyító energia sugárzik ki. Dudás Árpád Zsadány község polgármestere a település honlapján adta közre kutatásait. Érdemes idézni belőle, mivel egy más elképzelés alapján próbálja rekonstruálni Priskos útját. Kutatásaim szerint kijelenthetem, hogy Attila hun király lakóhelye Zsadány községben volt, amely község ma Békés megyéhez, korábban Bihar vármegyéhez tartozott. Állításom az egyetlen olyan szemtanú írására alapozom, aki járt Attila udvarában, nevezetesen Priszkosz Rétorra (aki követ volt). A Kelet-Római Birodalomból, konkrétan Konstantinápolyból jött Zsadányba Attila „falujába”. Konstantinápolyból Szófián keresztül jöttek 13 napot. A térkép alapján a két város közötti távolság 500 km, tehát napi átlagban 38 km-t tettek meg. Szófiából Nissbe mentek, de nem azért, mert az lehetett a legrövidebb út Attilához, hanem azért, hogy elhozzanak 5 embert magukkal, akit Attila követelt Theodosios császártól. Nissből a Dunához mentek. Sok tudós azt feltételezi, hogy a Morava folyó partján folytathatták útjukat a Dunához, végső soron Attilához. Nis a Morava folyó partján fekszik. Elegendő ránézni a domborzati térképre és máris megállapítható, hogy ez a feltevés téves. Priszkosz Rétor pontos ember lehetett, leírása ma is pontos útmutatást ad. Amikor átkeltek a Dunán, szinte azonnal összetalálkoztak Attilával, aki már várta őket. A kelet-római követek sátrat akartak verni egy dombon, de a hunok nem engedték, mert Attila sátra sík vidéken állt. Tehát Orsóvá lehetett a legkeletibb, Újmoldova, Moldova veche környéke pedig a legnyugatibb rész, ahol átkeltek a Dunán. A Dunától indultak aztán Attilával annak fapalotájába. Priszkosz Rétor csak északi irányt említ leírásaiban. Tegyünk le egy vonalzót Nis városára a térképen és húzzunk egyenest Nis és Zsadány között. Az irány szinte pontosan északi. A képzeletbeli egyenes a Dunát Újmoldovánál, a Temest majdnem Temesvárnál, a Marost közel Aradnál metszi. Priszkosz Rétor egyértelműen leírja, hogy a Dunától, ahol Attilával találkoztak 7 nap telt el addig, amikor is összetalálkoztak a nyugat-római követekkel. Azt is leírja, hogy vendégségben voltak Buda özvegyénél, amely valószínűleg egynapos pihenővel 496
