Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: „Csillag esik, föld reng: jött éve csudáknak!…" Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt Attila hun király székvárosa? – egy 18. sz.-i forrás elemzése
járt. Tehát Buda özvegyéhez 5 nap alatt értek, még mielőtt találkoztak a nyugat-római küldöttekkel. Ismét a térképet kell elővenni és a vonalzót, 5 nap utazás 38 km/nap átlagteljesítménnyel 190 km. Nem lehet véletlen, hogy Újmoldova és Dombegyháza között 190 km van éppen. Dombegyházán komoly hagyománya van Attilának és a hunoknak, Priszkosz Rétor leírása is egyértelművé teszi ezt. Az általam nagyra becsült Radnai Mikes tehát közel járt az igazsághoz, amikor azt állította, hogy Dombegyházán az öt kunhalom valójában hun királyi sír. Radnai Mikes könyvet is írt erről, amelyben logikusan, észérvekkel próbálta bizonyítani Attila és Dombegyháza kapcsolatát. Egy dolgot nem tudott megmagyarázni számomra. Priszkosz Rétor, miután átkelt a három folyón: a Temesen, Torontáli Maroson és a Maroson, azonnal megérkezett Buda özvegyéhez. Gyakorlatilag Dombegyháza a Maros partján van. Tehát Radnai nem tudta megmondani, vagy nem akarta, hogy hová vitt még két napot Priszkor Rétor útja. Én azt sejtem, hogy Zsadányba, amely most már látható, nem véletlenül 75-76 km-re van Dombegyházától, tehát éppen kétnapi útra onnan. A Dunától 260 km-re, amely átlagosan 37,5 km/napi járást feltételez a hét nap alatt. Térjünk vissza tehát a kelet-római küldöttséghez, melynek Priszkosz Rétor tagja volt, és a nyugat-római küldöttség találkozására, amely a Keletiek Dunától elindulása hetedik napján volt és ebből egy napot pihentek Priszkosz követei Buda özvegyénél Dombegyházán. Ez a találkozás a mai Gyulán, annak környékén lehetett, éppen fele távolságra Zsadány és Dombegyháza között. Itt várták meg Attilát, aki egy kis kitérőt tett, egy ideig a Dunától a keletrómaiakkal utazott, majd síkságra érve, sokadik feleségéért ment egy faluba. A leírásból nem tudható meg, hogy napokat vagy órákat vártak Attilára Gyulánál. Az azonban egyértelmű, hogy amikor az újra hozzájuk csatlakozó Attila megérkezett megvárták, míg elhalad előttük és indultak utána a kelet és nyugat-római követek. Némely folyón átkeltek és még aznap meg is érkeztek Attila fapalotájához, amely olyan helyen volt, hol nem volt fa és kő, de Attila fapalotája emelt helyen volt. ”24 Dombegyházán szintén él az Attila-hagyomány. Ez az évszázadok óta élő elképzelés Losontzi István: Hármas Kis Tükör című 1773-ban, Pozsonyban kiadott tankönyvében bukkan fel először. írója ebben a műben említi, hogy Attila testét halála után arany, ezüst és vaskoporsóba tették és nagy pompával Dombegyháza mellett eltemették. A dombegyházi Attila hagyomány szerint a nagy királyt hét domb közé vagy a hét halom egyikébe temették. www.zsadany.hu 497
