Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: „Csillag esik, föld reng: jött éve csudáknak!…" Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt Attila hun király székvárosa? – egy 18. sz.-i forrás elemzése

után kitört testvérháborúban vereséget szenvedtek, s Csigle mezején várakoztak Árpád és népe megérkezésére.

Kézai egyetlen kézirata sem maradt meg, a ma ismert Kézai is csak másolat. Először Kollár Ferenc Ádám, a bécsi könyvtár igazgatója értekezett róla 1766-ban. Őhozzá Zsámboki János könyvtárával jutott hártya-kódex formájában. Volt a krónikának hártyára írott kódexe Kosa Jenő ferences szerzetes birtokában, valamint az Eszterházy család kismartoni könyvtárában. A krónika első kiadása a Kosa kódex alapján Horányi Elek gondozásában, Bécsben, majd Budán jelent meg 1782-ben. A krónika magyar nyelvű megjelentetője pedig Szabó Károly volt 1862-ben.

Számunkra most az a fejezet érdekes, amely a hunok viselt dolgait meséli el. Ennek 11. bekezdésében a következőket írja Kézai: „... Miután pedig a zeiselmaueri csatában a rómaiak összeroppantak, és mendenfelé szétszéledtek, Etele király visszatért népének táborába, és ott, a Tiszán túl levő szálláshelyén néhány napra megszállt... ”.21

Tehát Kézai művében szó sincs Tisza mellett fekvő Szegedről és más

helyről.

Hitek és tévhitek (?)

Az évszázadok folyamán többen is próbálták megtalálni Attila székhelyét és végső nyugvóhelyét.

Az újabb történeti munkák úgy tanították, hogy Attila székhelye Szeged környékén volt. A legenda tulajdonképpen Fiala Jakab piarista szerzetestől ered, aki Szegedis című kiseposzában írta le először, hogy a várost Attila alapította, ami nem egyéb, mint írói fantáziájának szüleménye. A legendát átvette Dugonics András, aki Etelka22 című regényében írta le és a tanult emberek között terjesztette.

Az 1800-as évek elején a szegediek már ismerték a legendát, amely szerint a nagy uralkodó sátrát a Széchenyi tér 13. sz. ház helyén verte le. Grünn Oszkár házának építésekor egy domborított 18. századi vas kályhalemezt találtak a földben, s az antik domborművön Attila képét vélték felfedezni. Be is építették a ház erkélyének vasrácsába. Más elképzelés szerint a fejedelem sátra az öthalmi dombokon állt.23

21

22

23

KÉZAI Simon: A magyarok cselekedetei. (Ford.: Bollók János) Bp. 2001. 96. p.

DUGONICS András: Etelka (regény Árpád korából) 1791.

BLAZOVICH László: Szeged rövid története.

495