Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - CSÖNGE ATTILA: „Nehogy a reakció idejében észrevegye”. Az 1947-es választási csalássorozat Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
A választópolgárok adatait házmegbízottak és összeíróbiztosok vették fel, majd az általuk leadott számlálólapok alapján a szavazóköri összeíró bizottságok augusztus 10-ig állították össze az ideiglenes névjegyzékeket9 és a névjegyzékbe fel nem vett, visszautasított személyekről az ún. külön- jegyzékeket. Ezt követően mindenkinek lehetősége volt, hogy felszólamlással éljen és a kizáró okok valótlanságát okiratokkal bizonyítva egy helyesbítő határozat révén visszaszerezze szavazójogát, illetve újabb kizárások eszközlésére is volt még mód augusztus végéig. A választópolgárok száma tehát augusztus folyamán folyamatosan változott, de augusztus 27-28-ára gyakorlatilag minden szavazókörben véglegesítették, hogy kik rendelkeznek szavazati joggal és kik nem. Az összeírások során a kommunista biztosok által elkövetett számtalan visszaélési módról tudunk. Ennek elsődleges forrásai épp a kommunista párt iratai,, melyekben rögzítették a pártvezetés alsóbb szerveknek adott „tanácsait”. Mindenek előtt valamennyi választókerületben kitűztek egy célszámot, nevezetesen képviselőjelöltenként ezer főt. Ennyit jobboldali szavazót kellett kizárniuk a helyi szerveknek.10 A cél elérése érdekében az ismert jobboldaliaknak már eleve nem is kézbesítették a számlálólapokat, vagy „elfelejtették” visszakérni, esetleg valótlan kizáró okokat tüntettek fel rajta, így nekik személyesen kellett a bürokrácia útvesztőjét végigjárva bizonyítaniuk, hogy nem esnek a számlálólapjukon feltüntetett kizáró ok hatálya alá.11 12 Az MKP Tömegszervezeti Osztályának munkatársa külön levélben hívta fel Farkas Mihály figyelmét arra a körülményre, hogy: „Az összeíró bizottságban dolgozó kommunisák különböző okmányok bemutatására kérhetik fa szavazni kívánót - Cs. A.) a választói jogosultság megadása előtt. A kért okmányok beszerzése időbe és utánajárásba kerül. Sokan nem lesznek hajlandók végigcsinálni egy ilyen eljárást. ”.12 Ezt elősegítendő a kommunista összeíró bizottsági elnököknek és segédszemélyzetüknek kizárás elleni fellebbezések esetén meg kellett nehezíteniük az igazolást, többször megidézve egy embert újabb és újabb okmányok beszerzésére utasítva. Valótlan adatok feltüntetésére példákkal szolgálhat egyrészt az egyes szavazókörök névjegyzékei közé keveredve fennmaradt néhány felszólamlási nyomtatvány. Abádszalók esetében is maradtak fent ilyen dokumentumok,13 melyek között akad olyan, aminél azt írták „a házmegbízott, összeíróbiztos 9 PSZL MKP ir. 274-15/7. 41. p. 10 PSZL MKP ir. 274-9/42. 10. p. 11 PSZL MKP ir. 274-20/11 76-78. p. 12 PSZL MKP ir. 274-9/34 5. p. 13 JNSZML Választási iratok 1947. 1-2. rsz. 437
